Már nem a ruhákon spórolnak a háztartások

A napi fogyasztási cikkek piacán 2011-ben az emelkedő átlagárakat a háztartások gyakorta a megvásárolt termékek mennyiségének visszafogásával, vagy a vásárlások elhalasztásával igyekeznek kompenzálni, addig a ruházati termékek piacán megállni látszik az előző évekre jellemző erőteljes visszaesés. A magyar háztartások 2011 első félévében megközelítőleg ugyanannyi ruházati terméket vásároltak, mint az előző év azonos időszakában. A ruházati szegmensek között volt olyan – cipők –, ahol mind mennyiségben, mind pedig értékben nőtt a fogyasztás, ezzel szemben csökkent például a felsőruházati szegmens.

A háztartások által vásárolt ruházati termékek darabszáma alapján a kereskedelmi csatornák közül főként a ruházati üzletláncok, hiper- és szupermarketek, illetve a használtruha boltok jelentősége növekedett. A ruházati üzletláncok szerepe a felsőruházati szegmensben a legnagyobb: mennyiségben a piac 15 százalékát adják, de a kiegészítők terén is egyre fontosabbnak tekinthetők.

A hiper- és szupermarketek egyaránt jelentős szerepet játszanak az alsó- és felsőruházat, kiegészítők, munkaruházat és a sportruházat terén. Ezeknek a szegmenseknek a 15-20 százalékát e csatornák adják, ám a legnagyobb, 20 százaléknál is nagyobb piacrészt mégis a bébiruhák szegmensében tudják magukénak. Az év első hat hónapjában a cipők szegmensében is nőtt a hiper- és szupermarketek súlya, megközelítve a több kategóriában is mért 15 százalék körüli szintet.

A használtruha boltok szerepe kiemelkedő a bébiruhák piacán, hiszen a megvásárolt bébiruha mennyiség egynegyede ebből a csatornából kerül a hazai háztartásokba. Bakonyi-Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking szektorának menedzsere az adatokhoz hozzáfűzte, hogy nem meglepő ez a tendencia, hiszen a gyermekek gyorsan kinövik a bébiméreteket és a másodkézből származó ruhák minősége kiváló maradhat, a beszerzési ár pedig jutányos. A szakember azt is hozzátette, hogy ugyanakkor, ha belegondolunk, családon belül is megszokott a kinőtt bébiruhákat továbbadni, így ebben a ruházati szegmensben magasabb a használtruha boltok elfogadottsága.

A fiatal (40 év alatti), magasabb jövedelmű háztartások súlya – a megvásárolt ruházati termékek darabszáma alapján – az átlagosnál nagyobb a butikokban, ruházati üzletláncokban (ideértve az elmúlt években Magyarországon is teret hódító diszkontláncokat is), cipőboltokban és a sportboltokban. A fehérneműboltokban szintén a magasabb jövedelemmel rendelkező, illetve – korcsoportos megoszlás szempontjából – a fiataltól egészen az 50 éves korosztályig terjedő rétegek vásárolnak.

A 60 évesnél idősebb vásárlók szerepe ebben a csatornában a teljes ruházati piacon betöltött szerepükhöz képest nagyon alacsony. Ők inkább az áruházakban és a piacokon jelennek meg az átlagosnál nagyobb arányban. Érdekes módon, a ruházati termékek postai csomagküldőknél való rendelése is jellemzően az idősebb, nagyvárosban élő háztartásokhoz köthető, mely jelenség mögött kényelmi szempontok húzódnak meg.

Privátbankár