Már nem annyira egységes a Monetáris Tanács

A január 19-i kamatdöntő ülés pénteken közzétett jegyzőkönyve szerint az 50 bázispontos csökkentés mellett tette le a voksát Bihari Péter, Hardy Ilona, Karvalits Ferenc, Kopits György és Oblath Gábor. A 75 bázispontos csökkentést javasolta Bihari Vilmos és Csáki Csaba, míg 100 bázispontos lazításra szavazott Bánfi Tamas és Neményi Judit.


Az infláció megítélésében nagy az egyetértés
A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az inflációs kilátások jelentősen javultak az importált infláció csökkenése és a romló reálgazdasági kilátások következtében. A legfrissebb előrejelzések alapján az infláció középtávon, változatlan monetáris kondíciók mellett a jegybanki 3 százalékos cél alá süllyedhet. A monetáris tanács megítélése szerint romló növekedési kilátásokra, mélyülő és elhúzódó recesszióra lehet számítani Európában. A külföldi tényezők mellett a belföldi kereslet csökkenő hitelezési aktivitással és a költségvetési kiigazítással összefüggő visszaesése is fokozza a hazai gazdasági visszaesés mértékét.

A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az inflációs cél alullövésére lehet számítani változatlan monetáris kondíciók mellett. A vártnál dinamikusabb dezinflációt elsősorban az importált inflációnak az  olajárak korrekciójával párhuzamos csökkenése, valamint a keresletoldali inflációs nyomás mérséklődése segíti. Önmagában ez indokolhat monetáris lazítást. Egyes tanácstagok szerint az MNB által célzott időhorizont végénél a lefelé mutató inflációs kockázatok már mérsékeltebbek.

A tagok kiemelték, hogy lassú pénzpiaci konszolidáció tapasztalható Európában, növekvő bankközi aktivitással. Többen arra figyelmeztettek azonban, hogy a kelet-európai régióban a folyamatok lényegesen turbulensebbek, és a kockázatvállalási hajlandóság romlása elsősorban ezt a régiót érinti.

A tanács tagjai közül többen kedvezőnek ítélték a külföldiek állampapír-állományának újbóli növekedését, ugyanakkor figyelmeztettek arra, hogy a tendencia tartósságát egyelőre nehéz megítélni. Mások azt emelték ki, hogy a különböző gazdaságélénkítő csomagok és a bankok megsegítésére fordított állami kiadások jelentősen megnövelik a fejlett államok finanszírozási szükségletét, ami a külföldi befektetők jelentős szerepe miatt erősödő versenyhelyzetet jelent az állami adósságkezelő számára.

A monetáris tanács tagjainak megítélése szerint a jelenlegi helyzetben a monetáris politikai döntések során az inflációs kilátások mellett a pénzügyi stabilitási kockázatokra is hangsúlyt kell helyezni. A hazai bankok likviditási helyzete javult, a súrlódások enyhültek a pénzpiacon, a forint árfolyamának tartós gyengülése és a forrásköltségek emelkedése ugyanakkor a hazai banki portfoliók romlását okozhatja.


Többen hiányolták az egyensúlyt
Elhangzott olyan vélemény is, hogy a likviditásbővítő jegybanki műveletek mellett a bankok kockázatvállalási hajlandóságának növekedésére lenne szükség a hitel-összehúzódás kedvezőtlen növekedési hatásainak enyhítéséhez. Egyes tanácstagok szerint kedvezőtlen, hogy a forint reálárfolyamának leértékelődése és a negatív gazdasági növekedés miatt az ország és az állam GDP-arányos adósságrátája tovább növekedhet. Többen arra figyelmeztettek, hogy a reálárfolyam elmúlt időszaki alakulása már nem feltétlenül egyensúlyi, és a további leértékelődést a makrogazdasági fundamentumok sem teszik szükségessé.

Kell még kamatot vágni, de mennyit?
A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a gazdaság tartós finanszírozása érdekében egy hosszú távon megfelelő, alacsonyabb szinthez kell közelíteni a jegybanki alapkamatot. A pénzpiaci eszközárak alapján a piaci szereplők, egyértelműen 50 bázispontos kamatcsökkentést várnak, bár a korábbi hónapokkal ellentétben már megjelentek olyan szakértői vélemények is, amelyek a kamatszint tartását javasolják.

Többen úgy érveltek ugyanakkor, hogy a rendkívüli kamatemelést szükségessé tevő körülmények megváltozása miatt a monetáris kondíciók minél gyorsabb enyhítésére lenne szükség. Emellett elhangzott olyan vélemény is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) újabb kamatcsökkentése tovább növelte a hazai monetáris politika mozgásterét. Mások arra figyelmeztettek, hogy a jelenlegi hektikusan változó nemzetközi környezetben a monetáris kondíciókat csak óvatosan érdemes lazítani, illetve a pénzügyi stabilitási kockázatok szintén megfontolt kamatlépéseket indokolnak.   

Többen azt hangsúlyozták, hogy az ország megítélését és a monetáris politika mozgásterét növelné, ha javulna a költségvetés finanszírozási helyzete, és sor kerülne további költségvetési reformokra.

Látványos lejtmenetben a forint 
Enyhülhet a hitelszigor?
Elbocsátások: az MNB is beállt a sorba
Simor: ez százezreknek fog fájni
Egyelőre megtartották az európai alapkamatot
Újabb történelmi csúcson a forint: 304 

MTI