Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
A magyar javaslat elutasítása az EU-csúcson a bizonyítéka annak, hogy a gazdasági válság inkább a nacionalizmust erősíti, mintsem konszenzust teremt Európában
A magyar javaslat elutasítása az Európai Unió állam- és kormányfőinek Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozóján a kelet-európai szolidaritási alap létrehozására a bizonyítéka annak, hogy a gazdasági válság inkább a nacionalizmust erősíti, mintsem konszenzust teremt Európában - írja az International Herald Tribune (IHT) című napilap. A Le Figaro szerkesztőségi cikkében ezzel szemben úgy véli, hogy a cseh EU-elnökség jól tette, hogy az egység nevében ellenállt a magyar kérésnek.
Az IHT, a The New York Times Párizsban megjelenő angol nyelvű európai kiadásának címlapon közölt elemzése szerint a magyar javaslatot az Európai Unió leggazdagabb országa, Németország elutasította, a többi országtól pedig kevés támogatást kapott. Tény, hogy Angela Merkel német kancellár - a találkozó zárónyilatkozatában is rögzített - eseti alapon kilátásba helyezett segítséget az arra rászoruló országoknak, de azt nem tudni, hogyan.
A lap szerint, bár a kommunizmus bukása óta Európa "egy és szabad", az Európai Unió nem lett egy ország, s a gazdasági válság nem a konszenzust, hanem a nacionalizmust erősíti. Bizonytalan vezetéssel és a kevés hatalommal bíró közös intézményrendszerrel, az EU-nak azzal a nehézséggel is harcolnia kell, hogy a gazdasági válság 27 tagállamban eltérő módon jelentkezik. A szolidaritás hagyományos eszméjét aláássák egyes politikai vezetőknek a belpolitikai események által meghatározott protekcionista törekvései - hangsúlyozza az IHT.
A cikkírók, Steven Erlanger és Stephen Castle elemzőkre hivatkozva azt állítják, hogy a válság elsősorban a politikai egységet törte meg Európában.
Stefan Kornelius, a német Süddeutsche Zeitung szerkesztője a lapnak azt mondta, hogy az Európai Uniónak most be kell bizonyítani, hogy alkalmi társulás vagy pedig van közös politikai jövője. Az újságíró véleménye szerint a valutaunió nem létezhet politikai egység nélkül, márpedig jelenleg nincs közös adó-, áfa, ipari politika és "egyetlen politikus sem elég erős ahhoz, hogy kirántsa a többieket a mocsárból". Karel Lanoo, a brüsszeli Európai Politikatudományi Központ vezetője szerint az európai vezetés hiánya egyre tragikusabb, Thomas Lau, a Külügyi Kapcsolatok Európai Tanácsának párizsi vezetője pedig úgy vélte, hogy a válság kihat a politikai unióra és természetesen magára az EU-ra és a szolidaritás eszméjére is, amely a vita középpontjába került.
A Le Figaro című francia napilapban Pierre Rousselin viszont azt emelte ki, hogy Brüsszelben a kelet-európai országoknak "sikerült meghúzni a vészharangot", ugyanakkor "felesleges lenne milliárdokat átutalni anélkül, hogy pontosan tudnánk, hogy az hova jut".
A szolidaritás és a felelősségét elvét megőrizte az EU azzal, hogy minden esetet az érdemeinek megfelelően kezel. Az országok közti különbségeket tekintve - egyik oldalon Magyarországgal és Lettországgal, ahol sürgős a helyzet, a másikon viszont Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával és Szlovéniával, amely országok kevésbé sújtottak a válságban, mint Görögország vagy Írország - a régi és új Európa közti felosztás értelmét vesztette - mutat rá a Le Figaro.
A konzervatív lap szerint ezért a cseh EU-elnökség helyesen döntött, amikor ellenállt a magyar kérésnek,de a nemzetközi pénzintézetnek ettől függetlenül minden meg kell tenniük azért, hogy amennyiben egy országban bankválság tör ki, az dominóhatással ne terjedjen át Európa egészére.
A válság felfedte, milyen messze van még az EU attól a céljától, hogy elmélyítse a politikai integrációt - állapította meg a bécsi Der Standard. A liberális lap szerint a kelet-európai tagállamoknak nyújtandó segélycsomag ötletének fogadtatása és a protekcionizmus visszatérése megmutatta, hogy az 1989-ben leomlott falak a fejekben még továbbra is léteznek. Ha a régi EU-tagállamok szolidárisnak mutatkoztak volna, elkerülhető lett volna az a benyomás, hogy a kelet-európaiak másodosztályú tagországok csupán - így a Der Standard.
Mint emlékeztetett, a közös piac minden résztvevő számára hasznot hajt, s az osztrák bankok az elmúlt években nyereségük túlnyomó részét éppen Kelet-Európában realizálták.
A torinói La Stampa szerint a hét végén Brüsszelben nyilvánvalóvá vált, hogy Európa két részre szakadt. A kontinens válsága sokkal inkább politikai természetű, mint gazdasági vagy pénzügyi. Az unió keleti bővítése óta nem tátongott ilyen mély szakadék a régi és az új tagállamok között - mutatott rá az olasz lap.
A milánói Corriere della Sera azt írta, hogy noha Kelet-Európa megszűnt tömbként létezni, a térség időzített bomba: országainak fizetőképessége a "nyugati" bankok boldogulásától függ.
A párizsi Le Figaro azt emelte ki, hogy a megosztottság és az intézményi akadályok ellenére - ha lassan is - az EU csúcstalálkozóról csúcstalálkozóra előrehalad. A konzervatív újság kommentárja szerint Brüsszelben a G20-országcsoport április elején esedékes londoni találkozója előtt a lényegről esett szó: arról, hogy mit kezdjenek a pénzügyi rendszert "mérgező" - vagyis szinte teljesen reménytelennek látszó - követelésekkel: Egyúttal előrelépés történt a bankok működésének szabályozása terén is.
A mélyülő gazdasági válság miatt veszélybe került az "egy Európa" gondolata, írta a The New York Times. "A világgazdasági válság olyan erőket szabadított el, amelyek azzal fenyegetnek, hogy Európa szembenálló táborokra bomlik", vélte párizsi írásában az újság, utalva arra, hogy Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök figyelmeztetett: nem szabad engedni, hogy újabb vasfüggöny válassza el Kelet- és Nyugat-Európát.
A befolyásos lap úgy értékelte: a szerinte habozó vezetésű és kevés erős kollektív intézménnyel rendelkező Európai Unió azokkal a feszültségekkel küzd, amelyek a válság nyomán elkerülhetetlenül kialakultak az egyenlőtlen fejlettségű 27 tagállam között. A szolidaritás hagyományos értelmezését veszélyeztetik az egyes tagországokban érezhető protekcionista törekvések, valamint a közös valuta, az euró fenntartásának szigorú feltételei.
"Különösen azok a friss gazdasági gondok rontottak a helyzeten, amelyek néhány, egykor a szovjet tömbhöz tartozó országban jelentkeztek", írta az újság. Közép- és Kelet-Európa országai elfogadták a liberális, kapitalista fejlődés útját az európai integráció áraként. Ez a modell azonban mára erősen veszített vonzerejéből, Európa új tagjai úgy érzik, magukra hagyták őket.
Az EU elutasítja a kelet-európai segélycsomagra vonatkozó magyar kérést - ezzel a címmel tudósított New York vezető üzleti újságja, a The Wall Street Journal. A lap brüsszeli elemzésében azt írta, hogy a globális recesszió súlyos mértékben megrongálta az EU 27 tagállamát egyben tartó kapcsokat. Az országcsoportnak évtizedek óta a legnagyobb kihívással kell megküzdenie az EU-beli szolidaritást és közös érdekeket illetően.
A The Washington Post is azt emelte ki berlini tudósításában: az EU megtagadta a segítségnyújtást Kelet-Európának, a szervezetben éles megosztottság van azzal kapcsolatban, hogy mi legyen a válasz a gazdasági válságra. A lap megjegyezte: a nézeteltérések olyan mélyek, hogy a vasárnapi EU-csúcson a vezetők két külön találkozót is tartottak Brüsszelben.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A magyar javaslat elutasítása az EU-csúcson a bizonyítéka annak, hogy a gazdasági válság inkább a nacionalizmust erősíti, mintsem konszenzust teremt Európában .jpg)
.jpg)
A haderő 1000 milliárd dollár értékű fejlesztését ígérte Donald Trump elnök, a West Point katonai akadémia végzős diákjai előtt szombaton. 
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
