Megéri majd evásnak maradni?

A kormány akciótervéből kimaradt az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), ami a bejelentett változtatások mellett nem biztos, hogy megéri majd. De ne temessük még az evát - a RSM DTM adópartnere, Hegedűs Sándor annak számolt utána, hogy megéri-e a bejelentett de részleteiben még nem kidolgozott adócsökkentések mellett megéri-e evásnak maradni.

Az új kormány múlt kedden bejelentett 29 pontjából az első kettő (és egyben a két legemblematikusabb) a félmilliárd forintos nyereségig alkalmazható 10%-os társasági adókulcs és az egykulcsos, 16%-os személyi jövedelemadó bevezetéséről szól. Ugyanakkor az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) a feszült várakozás ellenére sem szerepelt a kormány akciótervében és így az eva változatlanul hagyása lett a „ki nem hirdetett 30. üzenet”. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a nyilvánosságra hozott célok sem értékelhetőek érdemben a részletszabályok megismerése előtt, egyszerű belátni, hogy az eva fennmaradásáról korai még komolyan elgondolkodni - mondja Hegedűs.

Mégis, vállaljuk fel, hogy az eredményt nem érdemes majd kőbe vésni, és nézzük meg: a társasági és a személyi jövedelemadó csökkenésével nem válik-e drága, értelmetlen alternatívává az eva.

Az RMS DTM megvizsgálta, hogyan alakul egy alkalmazott nélküli betéti társaságból (feltételezték, hogy a beltag már máshol rendelkezik egy napi nyolcórás munkaviszonnyal) felvehető adózott osztalékjövedelem a havi bevételek függvényében, ha a társaság eva alany, illetve ha nem az (utóbbi esetben a kormány akcióprogramjában meghirdetett 10%-os társasági és 16%-os személyi adókulcsokkal számoltak).

Évi 80.000 forint kivételével (banki, illetve könyvelési költségek) az iparűzési adót csökkentő költségeket (anyagköltség, eladott áruk beszerzési értéke vagy közvetített szolgáltatások beszerzési értéke) feltételeztek, majd a számításokat 10, 33 és 50 százalékos költségszintek mellett is megismételték.

A részletes számítások: 1. Nincs költség >> 2. 10 százalékos költségarány >> 3. 33 százalékos költségarány >> 4. 50 százalékos költségarány >>

Az eredmények azt mutatják, hogy a 16%-os, egykulcsos személyi jövedelemadó, illetve a 10%-os társasági adó mellett az alkalmazottakat nem foglalkoztató evás cégeknek a nettó árbevétel 33%-nál nagyobb költségarány esetén már nem éri meg az egyszerűsített vállalkozói adózás. A pontosság kedvéért érdemes megismételni, hogy a modellben évi 80 ezer forint kivételével minden költség, az iparűzési adót csökkentő tétel volt.

A megállapítást tehát óvatosan kell kezelni, és az evát sem szabad még temetni. Korántsem biztos ugyanis, hogy a 10%-os társasági adó valós, elérhető alternatíva lesz a magyar vállalkozásoknak (és nem lesznek a jelenlegihez hasonló, a kedvezményes adókulcs alkalmazását gyakorlatilag kizáró feltételei), illetve hogy az osztalékjövedelmek is 16%-os kulccsal fognak adózni. Azt azonban érdemes észben tartani, hogy az EVA „versenyképessége” a társasági adó és az osztalékadó mértékétől függ – és a 29 pontos akcióterv első két pontja éppen ezeket az adókulcsokat tervezi csökkenteni.

Lehet, hogy az eva megszűnése az alternatív adók csökkentésével járó, tisztán piaci folyamat lesz. Versenyképes gazdaságokban ez így szokás - olvasható Hegedüs Sándor blogjában. 

Privátbankár - Zsiborás Gergő