Kósa Lajos szerint az 1990-ben megalkotott, 1994-ben módosított önkormányzati választójogi törvény számos pontja idejétmúlt és sérti az arányosság elvét. A Fidesz ügyvezető alelnöke expozéjában a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat általános vitájában csütörtökön az Országgyűlésben újból megerősítette: javaslatuk az önkormányzati testületek létszámát csökkenti, az önkormányzatokét nem.
Mint mondta, az októberi önkormányzati választásokon már az új szabályok szerint kell szavazni, ahhoz még benyújtanak további két előterjesztést: módosítják az eljárási szabályokat, és rögzítik majd azt is, hogy egy-egy alpolgármestert, főpolgármester-helyettest, megyei közgyűlési alelnököt kelljen a testületből megválasztani a polgármester, illetve a közgyűlési elnök javaslatára.
Kósa Lajos a parlament előtt lévő választójogi törvényjavaslatról elmondta: megőrzik az eredeti törvény és választási rendszer szerkezetét, a kislistás elnevezés helyett bevezetik az egyéni listás rendszert, a lélekszámhoz igazítják a képviselő-testületek tagjainak számát, a kompenzációs listák segítik az arányosság elvét, a megyék egy választókerületet alkotnak majd. Utóbbi kapcsán kiemelte: a megyei jogú városok lakói nem szavazhatnak a megyei önkormányzatra.
A hét kérdése: A Fidesz az iskolába járáshoz kötné a családi pótlékot. Önnek mi a véleménye? |
Kósa Lajos szerint a javaslat átvezeti az uniós előírásokat is, így a helyhatósági választásokon olyan szavazópolgárok is szavazhatnak, akik nem magyar állampolgárok, de egy településen tartósan letelepedtek. A fideszes politikus szerint a javaslat senkit nem érhet meglepetésként, és a 7 önkormányzati szövetség több mint fele jó kiindulási alapnak tartja az előterjesztést.
Úgy vélekedett, hogy az új szabályok elfogadása időben közel van az októberi választásokhoz, de ha várnának vele, a következő négy év elvesztegetett idő lenne. A leendő kormánypárti politikus leszögezte: az új törvénnyel senkinek nem sérül a szavazati joga. Leszögezte még: a törvény elfogadásával régi adósságát pótolja a parlament.
A szocialista Botka László szerint a Fidesz a képviselők számának csökkentése népszerű szlogenje leple alatt teljes egészében átalakítja az önkormányzati választási rendszer logikáját, ezzel a nagyobb városokban nem lesz arányos a rendszer.
Szeged MSZP-s polgármestere csütörtökön, a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat kapcsán leszögezte: az MSZP támogatja az önkormányzati képviselők számának csökkentését, de a Fidesz által benyújtott javaslat nem a képviselők számának csökkentéséről szól.
Aláhúzta: a 10 ezer főnél nagyobb településeken, azaz a városokban a Fidesz kiiktatja a választási rendszerből az arányosság elvét, a javaslat kétszer-háromszor nagyobb arányban csökkenti az arányosítást biztosító kompenzációs listás mandátumok számát, mint az egyéni körzetekben.
Emlékeztetett: az általános vitában felszólította a Fidesz képviselőit, vonják vissza a törvényjavaslatot, és új formában nyújtsák be; csökkentsék a felére az önkormányzati képviselők számát, de a választási rendszer logikája ne változzon, maradjon meg az arányos rendszer a nagyobb városokban.
A Fidesz javaslata a "győztes mindent visz" elvén alapul - fűzte hozzá Botka László. Úgy vélekedett, hogy morbid az az új szabály, amely szerint a kompenzációs listás mandátumoknál nemcsak a vesztes képviselőkre, hanem a győztes képviselőkre leadott voksokat is figyelembe kell venni, ha az meghaladja a leadott szavazatok 50 százalékát.
Élesen bírálta a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatot a Jobbik vezérszónoka csütörtökön a Parlamentben. Apáti István szerint a javaslattal a Fidesz-KDNP újabb sebeket akar ejteni a demokrácián. Az "önkormányzatok Trianonjával" egyenlő jelen formájában az indítvány, amely rendkívül súlyosan csorbítja az ellenzéki jogokat - fogalmazott az általános vitában. A módosítás kirívó aránytalanságokat tartalmaz, kidolgozatlan - tette hozzá, kifogásolva, hogy ilyen horderejű kérdésben ilyen rövid idő alatt kell döntenie az Országgyűlésnek.
A jobbikos képviselő a javaslatot "lex diktatúrának" nevezte, amely a politikai szemfényvesztés tárházát vonultatja fel. Az indítvány súlyos elméleti, gyakorlati, politikai problémákat vet fel - hangoztatta. Kifejtette: a testületek számának jól érzékelhető csökkentésében partnerek lehetnek adott esetben, de a módjában eltér az álláspontjuk. A javaslat jelen formájában az ellenzék háttérbe szorítására, "politikai értelmű lemészárlására" irányul. Apáti István kitért arra, hogy az összegyűjtendő ajánlószelvények számának növelése újabb problémákat vet fel, árfolyamuk ezek után az "egekbe szökik" majd. Szerinte nincs szükség az ajánlószelvény-limit növelésére.
A legnagyobb probléma a javaslat kompenzációs listával összefüggő pontja, amely alkotmányellenes is szerinte. A kompenzációs lista gyakorlatilag megsemmisülne a javaslatban fogalmazottak teljesülése esetén - tette hozzá. A képviselő megszólította a köztársasági elnököt is, mint mondta, reméli, alapos mérlegelés tárgyává teszi majd, hogy aláírja-e a törvényt, ha így fogadja el az Országgyűlés. A javaslatot a Jobbik elutasítja - közölte.
A Lehet Más a Politika (LMP) szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat azt segíti elő, hogy "az erősek, még erősebbek legyenek", s a tényleges megtakarítás csupán minimális lehet. Ivády Gábor szerint a társadalmi elvárás nem a képviselők számával kapcsolatban fogalmazódott meg, hanem, hogy tiszta közéletben tisztességes politikusok dolgozzanak.
Ivády Gábor hiányolta, hogy az indítvány a képviselők tiszteletdíjára nem terjed ki. Mostantól egy képviselőre jóval nagyobb lakosszám jut, így sokkal jobban le lesznek terhelve, s a problémák "becsatornázása" is nehezebbé válik. A javaslat érdemi egyeztetés nélkül kerül az Országgyűlés elé, ami egy ilyen horderejű kérdésnél elfogadhatatlan - jelentette ki. Az indítványt az LMP nem támogatja.
MTI