A pár hete bejelentett 750 milliárd eurós, az eurózóna tagállamok kölcsönös megsegítésére hivatott intézkedéscsomag része volt a nemzeti költségvetések gyors és határozott rendbetétele. „Ennek keretében jelentettek be megszorító intézkedéseket Spanyolországban, Portugáliában és most Olaszországban, illetve erre vonatkozó elképzeléseket Németországban, de az elkövetkező hetekben a sor várhatóan újabb nevekkel fog bővülni” – mondta Majoros György, a K&H Alapkezelő portfolió menedzsere.
„Sajnálatos, hogy a görög krízishez hasonló drámaiságú helyzet kellett ahhoz, hogy a döntéshozók felismerjék a probléma súlyosságát, de jobb későn, mint soha. Minderre feltétlenül szükség van az euró iránti, mostanában meginogni látszó bizalom megerősítése érdekében. Ezek az intézkedések rövid távon fájdalmasak, de a hosszú távú növekedés, pénzügyi stabilitás és az eurózóna fennmaradása érdekében elkerülhetetlenek” – véli a szakember. Ugyanakkor azt is fontos észrevenni, hogy ezek a lépések visszavethetik az uniós devizát használó tagországok éppen kibontakozni látszó gazdasági fellendülését.
Az elkövetkező évek legfontosabb gazdaságpolitikai kihívása a fejlett ipari országok, így az eurózóna tagállamok számára is az államadósság növekedésének megállítása és visszafordítása. „A költségvetési konszolidáció bejelentése már rövid távon is stabilizálta az euró árfolyamát, s amennyiben ezt sikeres megvalósítás követi, az hosszabb távon mindenképpen a közös deviza és az eurózónabeli befektetések javára szól - mondta Majoros György. Magyarország közvetlenül is érdekelt az eurózóna tagállamok államháztartásai rendbe tételének sikerében, hiszen egy stabil és értékálló devizára szeretnénk lecserélni a forintot.
Privátbankár - Lovász Márton