Nem várt kamatcsökkentést a londoni elemzői közösség az MNB Monetáris Tanácsának hétfői ülésétől - igazuk lett.
A monetáris tanács nem változtatott az alapkamaton hétfői ülésén, így az továbbra is 9,5 százalék . A döntés megfelel a legfrissebb elemzői várakozásoknak, bár a piacok még a múlt héten is kamatcsökkentésre számítottak, most már azonban megjelent az árazásokban valamelyes valószínűséggel a kamatemelés is - áll a londoni Barclays Capital kimutatásában, mely szerint a jelenlegi árazások alapján a piac úgy számol, hogy júliusig 10,25 százalékra is visszaemelkedhet a magyar jegybanki alapkamat.
Rövidtávon a miniszterelnök múlt hétfőn bejelentett intézkedései is lassítják a gazdasági növekedést, bár hosszabb távon az intézkedések élénkíthetik a gazdaságot- mondta a jegybank elnöke. Simor András hozzátette: a tervezett áfa-emelési terveket már beépítették az inflációs előrejelzésbe.
Miért?
A döntés indoklásában kifejtik: a várható reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásainak szempontjait mérlegelve döntött a tanács az alapkamat szinten tartása mellett. Hozzáteszik: továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzésére és a tőkeáramlások folytonosságának biztosítására.
Hozzáteszik: a megváltozott nemzetközi pénzügyi és reálgazdasági környezet alkalmazkodási kényszert jelent a magyar gazdaság számára. A monetáris politika a rendelkezésre álló eszközeivel igyekszik az alkalmazkodás költségeit mérsékelni. A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság és a régió kockázatosságának megítélése azonban az utóbbi időben kedvezőtlen irányba változott, ami szűkíti a monetáris politika mozgásterét.
Az elmúlt hónapokban a világgazdasági környezet és a növekedési kilátások a korábban vártnál nagyobb mértékben romlottak - állapítja meg a tanács. 2008 utolsó negyedévében a fejlett gazdaságok kibocsátása csökkent és a feltörekvő gazdaságok növekedése is számottevően mérséklődött. A világgazdaság szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró országok költségvetési ösztönző csomagokat jelentettek be, de ezek még nem éreztetik a hatásukat. A külső kereslet vártnál nagyobb visszaesése a magyar gazdaság növekedési kilátásait számottevően rontja. Magyarország alapvetően beruházási és termelési célú termékeket exportál, amelyek iránti kereslet az európai recesszió miatt jelentősen csökkent. A rendelkezésre álló információk alapján a magyar exporttermékek felvevőpiacait 2009-ben nagy valószínűséggel visszaesés fogja jellemezni, így az export fellendülése 2010 előtt nem várható.
A hitelezési aktivitás csökkenése tovább folytatódhat. Keresleti oldalról a folyamatosan romló konjunkturális kilátások mérséklik a hitelfelvételi hajlandóságot. Kínálati oldalról a hitelezési aktivitás csökkenésének irányába hat, hogy a bankszektor kockázatvállalási hajlandósága jelentősen lecsökkent. Ezen túl a pénzügyi szektor a külső forrásokra való ráutaltságának csökkentésére kényszerül, ami ugyancsak a hitelezés visszafogásához vezethet. A szigorodó hitelezési kondíciók számottevően csökkentik a hitelezési aktivitást, ami a lakossági fogyasztást és a vállalati beruházást, termelést is tovább mérsékelheti.
A belső keresletet rövidtávon csökkentik a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében meghozott kormányzati intézkedések is. A bejelentett kormányzati csomag javíthatja a magyar gazdaság potenciális növekedését, de ennek hatása hosszabb távon, érezhetően csak 2011-től fog jelentkezni. A visszaeső kereslet továbbra is alacsony inflációs környezetet valószínűsít. A tervezett kormányzati intézkedések hatására az infláció átmenetileg meghaladhatja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felére már 3 százaléknál számottevően kisebb árnövekedési ütem várható. Recessziós környezetben az infláció megemelkedésének nagy valószínűséggel nem lesz tartós hatása, és középtávon nem veszélyezteti a jegybank inflációs céljának teljesítését.
Kamattörténet
A monetáris tanács október 22-én 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki a jelenleg érvényes 9,5 százalékos kamat.
Drasztikus számok
A jegybank februári inflációs jelentése szerint a GDP jövőre 0,5 százalékkal szűkülhet, az infláció 2,8 százalék lehet. A legutóbbi, novemberi inflációs jelentésben, 2009-re 1,7-0,2 százalékos gazdasági visszaesést és 3,1-3,4 százalékos inflációt várt a jegybank.
Kamatvágás? Csak a mesében...
Keresztet vethetünk a hétfői kamatvágásra
Csak valami különleges "gyógyszer" segíthet a forinton
Egyetlen mentsvárunk maradt: kamatemelés
Rizikófaktor vagyunk a bankok szemében
Gyurcsány: rajta emberek, ne féljünk!
A monetáris tanács nem változtatott az alapkamaton hétfői ülésén, így az továbbra is 9,5 százalék . A döntés megfelel a legfrissebb elemzői várakozásoknak, bár a piacok még a múlt héten is kamatcsökkentésre számítottak, most már azonban megjelent az árazásokban valamelyes valószínűséggel a kamatemelés is - áll a londoni Barclays Capital kimutatásában, mely szerint a jelenlegi árazások alapján a piac úgy számol, hogy júliusig 10,25 százalékra is visszaemelkedhet a magyar jegybanki alapkamat.
Rövidtávon a miniszterelnök múlt hétfőn bejelentett intézkedései is lassítják a gazdasági növekedést, bár hosszabb távon az intézkedések élénkíthetik a gazdaságot- mondta a jegybank elnöke. Simor András hozzátette: a tervezett áfa-emelési terveket már beépítették az inflációs előrejelzésbe.
Miért?
A döntés indoklásában kifejtik: a várható reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásainak szempontjait mérlegelve döntött a tanács az alapkamat szinten tartása mellett. Hozzáteszik: továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzésére és a tőkeáramlások folytonosságának biztosítására.
Hozzáteszik: a megváltozott nemzetközi pénzügyi és reálgazdasági környezet alkalmazkodási kényszert jelent a magyar gazdaság számára. A monetáris politika a rendelkezésre álló eszközeivel igyekszik az alkalmazkodás költségeit mérsékelni. A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság és a régió kockázatosságának megítélése azonban az utóbbi időben kedvezőtlen irányba változott, ami szűkíti a monetáris politika mozgásterét.
Az elmúlt hónapokban a világgazdasági környezet és a növekedési kilátások a korábban vártnál nagyobb mértékben romlottak - állapítja meg a tanács. 2008 utolsó negyedévében a fejlett gazdaságok kibocsátása csökkent és a feltörekvő gazdaságok növekedése is számottevően mérséklődött. A világgazdaság szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró országok költségvetési ösztönző csomagokat jelentettek be, de ezek még nem éreztetik a hatásukat. A külső kereslet vártnál nagyobb visszaesése a magyar gazdaság növekedési kilátásait számottevően rontja. Magyarország alapvetően beruházási és termelési célú termékeket exportál, amelyek iránti kereslet az európai recesszió miatt jelentősen csökkent. A rendelkezésre álló információk alapján a magyar exporttermékek felvevőpiacait 2009-ben nagy valószínűséggel visszaesés fogja jellemezni, így az export fellendülése 2010 előtt nem várható.
A hitelezési aktivitás csökkenése tovább folytatódhat. Keresleti oldalról a folyamatosan romló konjunkturális kilátások mérséklik a hitelfelvételi hajlandóságot. Kínálati oldalról a hitelezési aktivitás csökkenésének irányába hat, hogy a bankszektor kockázatvállalási hajlandósága jelentősen lecsökkent. Ezen túl a pénzügyi szektor a külső forrásokra való ráutaltságának csökkentésére kényszerül, ami ugyancsak a hitelezés visszafogásához vezethet. A szigorodó hitelezési kondíciók számottevően csökkentik a hitelezési aktivitást, ami a lakossági fogyasztást és a vállalati beruházást, termelést is tovább mérsékelheti.
A belső keresletet rövidtávon csökkentik a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében meghozott kormányzati intézkedések is. A bejelentett kormányzati csomag javíthatja a magyar gazdaság potenciális növekedését, de ennek hatása hosszabb távon, érezhetően csak 2011-től fog jelentkezni. A visszaeső kereslet továbbra is alacsony inflációs környezetet valószínűsít. A tervezett kormányzati intézkedések hatására az infláció átmenetileg meghaladhatja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felére már 3 százaléknál számottevően kisebb árnövekedési ütem várható. Recessziós környezetben az infláció megemelkedésének nagy valószínűséggel nem lesz tartós hatása, és középtávon nem veszélyezteti a jegybank inflációs céljának teljesítését.
Kamattörténet
A monetáris tanács október 22-én 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki a jelenleg érvényes 9,5 százalékos kamat.
Drasztikus számok
A jegybank februári inflációs jelentése szerint a GDP jövőre 0,5 százalékkal szűkülhet, az infláció 2,8 százalék lehet. A legutóbbi, novemberi inflációs jelentésben, 2009-re 1,7-0,2 százalékos gazdasági visszaesést és 3,1-3,4 százalékos inflációt várt a jegybank.
Kamatvágás? Csak a mesében...
Keresztet vethetünk a hétfői kamatvágásra
Csak valami különleges "gyógyszer" segíthet a forinton
Egyetlen mentsvárunk maradt: kamatemelés
Rizikófaktor vagyunk a bankok szemében
Gyurcsány: rajta emberek, ne féljünk!
MTI
Arról volt szó, hogy mi lenne, ha Ukrajna elzárná a gázcsapot. 
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
