.jpg)
Számtalan oldalról komoly kritikákat kapott a Munka Törvénykönyve módosításának tervezete, de alig esett szó arról, mi maradt ki belőle A BDO öt pontban szedte össze azokat a fontos kiegészítő javaslatokat, amelyek alkalmazása mind a munkavállalók, mind a munkáltatók érdekeivel összhangban lenne.
1. Pontosabb szabályok a munkaidő-nyilvántartásra vonatkozóan
A koncepcióban szereplő szabályozás továbbra sem tesz eleget annak a régi munkáltatói igénynek, hogy pontos jogszabályi alapjai legyenek a munkaügyi ellenőrzések során egyébként megkövetelt szempontoknak. Példaként említhető, hogy az Mt. nem írja elő, hogy milyen jelenléti ívet vezessen a foglalkoztató, egyénit vagy csoportosat, hetit vagy havit, azt alá kell-e írni, vagy sem, holott az ezzel kapcsolatos hiányosságok a egyik leggyakoribb okai a munkaügyi bírságok kiszabásának.
2. Szabadság megváltásának lehetősége
A szabadságot alapvetően természetben kell kiadni, azonban célszerű volna lehetővé tenni, hogy azokban az esetekben, amikor a munkavállalók ki nem adott szabadsága az évek során egy deklarált irányszámot meghalad, valamelyik érintett fél kezdeményezhesse a szabadság megváltását anélkül, hogy azt jogszabály büntetné.
Jelenleg a szabadságot megváltani csak a munkaviszony megszűnésekor lehet, a felhalmozódott szabadságokkal pedig a foglalkoztatók a legjobb szándékuk ellenére sem mindig tudnak mit kezdeni.
3. Prémium, jutalom, bónusz szabályainak deklarálása
„A jelenleg érvényes, 1992-től hatályos törvényt megelőző munkaügyi jogszabályok meghatározták a prémium, jutalom alkalmazásának szabályait, azonban a jelenlegi törvény ezt a kérdéskört semmilyen formában nem rendezi. Pedig igen gyakran alkalmazott juttatási elemekről van szó – hívja fel a figyelmet a BDO munkaügyi átvilágításokkal foglalkozó szakértője. – Az új törvénykönyvnek ki kellene térnie mind a fogalom, mind a jogosultság, mind az eljárási kérdések rendezésére.”
4. Munkabérelőleg szabályainak törvényi szintű rögzítése
A gazdasági válság időszakában különösen felerősödött a munkabérelőleg átfogó szabályozásának régi igénye. A jelenlegi munkaügyi gyakorlatban a munkabérelőleg igénylésének, nyújtásának rendjét jellemzően a kollektív szerződésben rendezik a munkáltatók. Általában ebben szabályozzák, hogy a próbaidő alatt nyújtható-e bérelőleg vagy sem, a munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló hogyan és milyen formában köteles megfizetni az előleget. Ugyanakkor a munkabérelőleg nyújtásának nem feltétele a kollektív szerződés megléte, illetve a juttatás abban történő rendezése. Ily módon az alkalmazás, illetve annak feltételei sok helyen kizárólag a munkáltató belátására van bízva.
5. Előszerződés intézményének elismerése
„A kódexszerű munkajogi szabályozás koncepciója feltétlenül azt indokolja, hogy a jogbiztonságot szolgáló teljességre törekedjünk – hangsúlyozza Máriás Attila, a BDO munkaügyi szaktanácsadója. – Ezért a hazai foglalkoztatásban sem ismeretlen előszerződések munkajogi érvényesítésének lehetőségét is meg kell teremteni egy új és modern törvény keretein belül.”
A Nemzetgazdasági Minisztérium júliusban tette nyilvánossá az új munka törvénykönyvének tervezetét. A munkaanyaghoz az első konzultációs szakaszban két hét alatt 150 észrevétel érkezett.
A munkaadók üdvözlik, és jó iránynak tartják a Munka törvénykönyvének tervezett változtatásait, mivel szerintük azok a vállalkozások és a gazdaság versenyképességét növelik. A szakszervezetek szerint viszont rengeteg az aggály, ha a tervezetet a jelenlegi formájában fogadják el, az hátrányosan érinti a munkavállalókat.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
