Amióta a nyersolaj iránti kereslet a mélybe zuhant, a világ nyakig ül a fekete aranyban. Kevesebb mint 1 évvel ezelőtt az olajár még rekordmagasságban tanyázott. A termelők és kereskedők mára azonban új jelenséggel szembesültek: a világ kevesebb olajat akar, nem pedig többet. Az olajcsapokat azonban nem olyan egyszerű csak úgy elzárni. Az olajtársaságok és a befektetők ezért jobb híján hatalmas készleteket halmoznak fel a nyersolajból, várva, hogy a kereslet újra fellendüljön, a medvepiac véget érjen, a készleteket pedig profitra válthassák.
Mindeközben az olajtermelő országok, mint például Irán sok millió hordó olajat pumpáltak az üresen ácsorgó tankerekbe, így csökkentve a piacon szabadon lévő készletmennyiséget. A cél az, hogy megállítsák az árzuhanást, ami tönkreteszi országuk gazdaságát.

A kereskedőknek alapvetően nem újdonság, hogy a raktározással és eladás megfelelő időzítésével kell játszaniuk: mindig csak akkor dobják a piacra az olajat, amikor a lehető legjobb árat kaphatják érte. Ami ezúttal különbözik a szokásos üzletmenettől, az az olajpiaci árzuhanás hihetetlen sebessége. A Newedge elemzője, Antoine Halff az AP-nek elmondta: senki sem számított arra, ami végül megtörtént. A legtöbben azt várták a piactól, hogy az árak tovább emelkednek 200 dollárig, vagy akár hordónként 250-ig is. A szakértők egymásra licitáltak abban, ki jön elő magasabb árelőrejelzéssel.
Most azonban az egyetlen követhető stratégia a raktározás. Aki olcsón tud olajat vásárolni és raktározni, később nyerhet az ügyleten, ha a világgazdaság újra felpörög.
Az oklahomai Cushing körzetében található tartályok, melyek az Egyesült Államok olajkészletének 10 százalékát tartalmazzák, hónapok óta dugig vannak olajjal. Hogy pontosan mennyire közelítik meg a maximális kapacitást, az szigorúan őrzött titok, de iparági elemzők szerint Cushingnál hamarosan ki lehet tenni a "Megtelt" táblát. Vannak más tárolók is az országban, amelyek jelentős szabad kapacitásokkal rendelkeznek, de Cushing a szállítási helye a New York-i Árutőzsdén forgalmazott olajkészleteknek. Ez azt jelenti, hogy minél inkább tele van Cushing, annál alacsonyabban vannak az árak az olajpiacon.
Az olaj egy része hatalmas tankhajókba kerül - és ott is marad egy jó időre. A Royal Dutch Shell és más mamutcégek által bérelt szupertankerek legénységének nem sok dolga van, legfeljebb az unalom elűzésével akadhatnak gondjaik. Több mint 30 tanker szolgál jelenleg gyakorlatilag úszó raktárként; mindegyikük 2 millió hordó olajat (lenne) képes mozgatni a kikötők között. A világ minden táján horgonyoz néhány ilyen óriás a texasi partoktól kezdve Európán át egészen a nigériai vizekig.
Phil Flynn, az Alaron Trading Corp. elemzője az AP-nek elmondta: ez a módszer kezd meglehetősen drágává válni. "Ha nagy mennyiségű olajon üldögélsz, és folyamatosan fizetsz a raktározásért és biztosításért, anélkül hogy vevőt találnál a készletre, könnyen előfordulhat, hogy bagóért kell eladnod csak azért, hogy végre megszabadulhass tőle" - mondta el Flynn. Másrészről viszont ahogy a szárazföldi tartályok kezdenek megtelni, a szállítóhajókat birtokló vállalatok ajtaján bekopogott a profit. A cégek naponta 75 ezer dollárt kérnek az olajraktározásért - ez éppen háromszor több, mint amennyibe mindez tavaly nyáron került.
A ´80-as évek elején kezdett meredeken emelkedni az olaj iránti kereslet, ami tovább szárnyalt az elmúlt években, ahogy a kínai gazdaság robbanásszerű fejlődése kibontakozott, a termelők pedig hatalmas olajtengereket szippantottak ki a földből, hogy kaszálhassanak a csúcs-árakon. A recesszió aztán elkapta a világ torkát, a befagyott hitelpiac tovább rontotta a helyzetet, a készletek pedig egyre csak növekedtek.
Az amerikai finomítók már jelentősen visszafogták az üzemanyagtermelést, ahogy a gazdasági nehézségek közepette több millió amerikai - nagyrészt munka nélkül - inkább a garázsban hagyja az autóját. |
A nemzetközi olajpiacon olyan sok résztvevő van, hogy senkinek sincs elég hatalma ahhoz, hogy kibillentse az árakat. Az OPEC napi 4 millió hordóval vágta vissza a termelést, ennek ellenére továbbra is 40 dollár körül döglődik az olajár - a csúcs pedig hordónként 147 dollár körül volt.

WTI Spot Prices, USD/hordó
A szakértők nem tudják biztosan megmondani, mi lesz, ha az a rengeteg olaj egyszer csak partot ér. Az egyik félelem szerint ilyen alacsony olajárak mellett a vállalatok egyszerűen abbahagyják a fúrást és a kitermelést, olyan energiahiányba sodorva a világot, ami garantáltan megdobja majd az árakat. Augusztus óta az Egyesült Államokban a működő gáz- és olajkutak száma drasztikusan, 39 százalékkal csökkent.
A másik elképzelés szerint az árak elképzelhetetlen mélységekbe zuhannak, ha a vállalatok egyszerre több millió hordó olajat zúdítanak a piacra. "Ha mindenki egyszerre rohan a kijárathoz, az az árak összeomlását eredményezi" - mondta Flynn.
Az OPEC ismét lejjebb rakja a lécet?
Van, aki már látja a 200 dolláros olajat
Amerika megdönthetetlen
Gazprom-bravúr: magasabb bevétel
Köszönik szépen, jól van a Mol!
Megszenvedte az OMV az olajár zuhanását
Nem lesz többé Tesco-benzinkút
Privátbankár, AP