Négyezres elbocsátás a brüsszeli Volkswagen gyárban
Hatalmas felháborodást váltott ki Belgiumban, hogy a Volkswagen vezetése a keddi bejelentések szerint úgy döntött: mintegy négyezer embert elbocsát a cég brüsszeli gyárából. A négyezres szám szakszervezeti forrásokból származik, de a belga üzem, a VW Forest felügyelőbizottságának elnöke, Reinhard Jung is 3700 ember elküldéséről beszélt, mondván: a jelenleg 5200 fős létszámból nagyjából 1500-at tudnak majd megtartani.
Bár a Volkswagen illetékesei azt hangoztatják, hogy magát a gyárat nem zárják be, a dolgozók ebben kételkednek, s a mostani leépítést csak első lépcsőnek tartják, amit gyorsan követ majd az üzem leállása.
A dolgozók elbocsátására azért kerül sor, mert a Volkswagen úgy döntött, hogy egyik legfőbb autótípusának, a Golfnak a gyártását Németországra, két ottani gyárára összpontosítja. Márpedig a brüsszeli üzem főként ezt a típust gyártja (idén 193 ezer Golfnak és 11 ezer Polónak kellett volna lekerülnie az itteni szállítószalagokról).
Az üzem környékén egyelőre nyugalom van, a brüsszeli kerület, Forest polgármestere azonban délutánra zavargástól tart, s máris rendőri egységeket vezényeltek a környékre, hogy szükség esetén beavatkozhassanak.
Miért kellett mennie a VW elnökének?
Bár a Volkswagen illetékesei azt hangoztatják, hogy magát a gyárat nem zárják be, a dolgozók ebben kételkednek, s a mostani leépítést csak első lépcsőnek tartják, amit gyorsan követ majd az üzem leállása.
A dolgozók elbocsátására azért kerül sor, mert a Volkswagen úgy döntött, hogy egyik legfőbb autótípusának, a Golfnak a gyártását Németországra, két ottani gyárára összpontosítja. Márpedig a brüsszeli üzem főként ezt a típust gyártja (idén 193 ezer Golfnak és 11 ezer Polónak kellett volna lekerülnie az itteni szállítószalagokról).
Az üzem környékén egyelőre nyugalom van, a brüsszeli kerület, Forest polgármestere azonban délutánra zavargástól tart, s máris rendőri egységeket vezényeltek a környékre, hogy szükség esetén beavatkozhassanak.
Miért kellett mennie a VW elnökének?
Tágul az olló a bérek és a kiskereskedelmi forgalom emelkedése között. 
