Sokak számára nagyon nehéz döntés volt maradni vagy a visszalépni. A maradók az aktív korban felhalmozott megtakarítás örökíthetőségéért és a várhatóan nagyobb nyugdíjért cserébe elfogadták, hogy ha megváltozik a munkaképességük, akkor ellátás nélkül maradnak. Az állami rendszerbe visszalépők pedig lemondtak több százezer forint megtakarításról abban a reményben, hogy az állam gondoskodik róluk, bármi is történjék velük. Mind a két réteg átél egyfajta anyagi bizonytalanságot, amin kiegészítő megtakarításokkal, jellemzően biztosításokkal tud segíteni.
„A nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos döntési helyzetben a társadalom jelentős rétegei szembesültek azzal, hogy aktív kori jövedelmük nincs arányban azzal az összeggel, amit akár az állami, vagy a magánnyugdíjpénztárból nyugdíjasként kapni fognak” – hangsúlyozta Tordai Péter, a KBC Equitas vezérigazgatója. Hozzátette: „Akiknek lehetőségük van rá, azok várhatóan egyre többen növelik megtakarításaikat annak érdekében, hogy nyugdíjas éveikre megfelelő jövedelemszintet biztosítsanak a maguk és a családjuk számára.”
A közlemény szerint a nyugdíjpénztári statisztikákból kiderül, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradók jellemzően középkorúak, az átlagnál magasabb bejelentett jövedelemmel rendelkeznek és valamivel magasabb közöttük a férfiak aránya, mint a nőké. Ez a réteg elsősorban azért döntött a maradás mellett, mert az állami nyugdíj jövőbeni mértékét bizonytalannak érzi.
„A magánnyugdíjpénztárban maradók számára lényeges a nyugdíjelőtakarékossági szakaszban felhalmozott vagyon örökölhetősége, amiért cserébe feláldozták szolgálati éveik jelentős részét, így részben vagy egészében az állami nyugdíjukat és rokkantnyugdíj-jogosultságukat. Ez utóbbi miatt számukra nagyon fontos, hogy megfelelő balesetbiztosítást kössenek, ami fedezetet teremt családjuk megélhetésére abban az esetben is, ha ők kiesnének a munkából”- tette hozzá a KBC Equitas vezérigazgatója.
Az állami rendszerbe visszatérők esetében csak a házastárs juthat hozzá bizonyos esetekben az elhunyt személy nyugdíjmegtakarításához, és azt sem a "klasszikus értelemben vett" öröklés szabályai szerint kaphatja meg. Kiszámítják, hogy a társadalombiztosítási egyéni számla egyenlege alapján mekkora özvegyi járadék állapítható meg, és az özvegyi járadék valamint a társadalombiztosítási szabályok szerint járó özvegyi nyugdíj közül az özvegyen maradt házastárs részére a magasabb összegű ellátást fogják folyósítani. |
Az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára a rugalmasság és a biztonság a legfontosabb, ugyanis ezek a családok jellemzően nem, vagy alig rendelkeznek megtakarításokkal. A kiadásaik további racionalizása már akadályba ütközik, és ha van is rá lehetőség, csak igen szűk teret enged a megtakarításoknak. Számukra az olyan befektetések jelenthetnek megoldást, amelyek rövidlejáratúak, és könnyen hozzáférhetőek.
Az átlagos jövedelmű háztartások esetében már van lehetőség a megtakarítások megosztására, egy részt el lehet különíteni hosszabb távra. Ez már tartalmazhat különféle alapokat, részvényeket. „Az áltagos jövedelmű családok számára fontos, hogy a nyugdíjelőtakarékossági számla (nyesz) és az önkéntes nyugdíjpénztárak nyújtotta adóvisszatérítés lehetőségét kihasználják.” – emelte ki Tordai Péter.
A magas jövedelmű háztartások többsége már rendelkezik megtakarítással. Számukra valódi lehetőség a portfolió jelentős diverzifikációja, azaz a nagy biztonságot nyújtó (például tőkegarantált) termékek mellett akár többféle komplex befektetés (részvénykosarak, származtatott termékek) is elhelyezhetők - írja a KBC Equitas közleménye.
Privátbankár