Bunna Gyula szerint az idei év végén 30 milliárd forint plusz terhet jelent a helyhatóságok számára a törlesztés, míg a 2011-2013-as időszakban 50-60 milliárd forinttal lehet számolni évente. Az idén a teljes önkormányzati kötvényállomány 6-7 százalékánál lesz időszerű a törlesztés, ami jövőre várhatóan 29 százalékra ugrik - áll a PwC felmérésében.
A felmérés adatai szerint a teljes önkormányzati kötvényállomány 2009 végén mintegy 500 milliárd forint volt, amelynek 90-95 százaléka a magyar bankok mérlegében jelenik meg. Emellett további, több mint 500 milliárd forintot tesz ki az önkormányzatok hitelállománya. Ezzel szemben a helyhatóságok vagyonmérlege 2009 végén 440 milliárd forint volt, a PwC becslései szerint a következő években a pénzügyi műveletek kiadás/bevételi oldalán mutatkozó hiány 250-300 milliárd forint körül alakul.
A kötvények 92 százalékát 2007-ben és 2008-ban bocsátották ki, a teljes állomány körülbelül 280-300 településre koncentrálódik - hívta fel a figyelmet Bunna Gyula. Az igazgató arra is rámutatott, hogy az önkormányzatok normatív állami hozzájárulása évről évre csökken; a legutóbbi adatok szerint 2007-ben 511 milliárd forint volt a támogatás mértéke, míg ez 2008-ban 338 milliárd forintra apadt.
Az idei évi költségvetés további elvonásokkal sújtotta a szektort. A tanulmány szerint a mintegy 3200 magyarországi önkormányzatból 1800-2000 veszi igénybe az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatását (ÖNHIKI). A társaság az adatokból azt a következtetést vonta le, hogy az önkormányzati bedőlések veszélye nem hirtelen és nem egyszerre következne be, ám arra figyelmeztet, hogy a fizetésképtelenségi eljárások nemcsak tíz- vagy százmilliós hátralékok esetén, hanem már jóval kisebb kintlévőségek mellett is indulhatnak.
További veszélyt rejt a kötvényállomány kitettsége az árfolyamkockázattal szemben, mivel az állomány 81 százalékát svájci frankban, 7 százalékát euróban és mindössze 12 százalékát forintban denominálták. Az értékpapírok átlagos futamideje 20 év, ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok alapján nem tudni, hogy a kötvények hány százaléka mögött van állami garanciavállalás.
Bunna Gyula szerint a jelenlegi helyzetben az egyik legfontosabb feladat a kutatás és adatgyűjtés, mert a Magyar Államkincstár és a Pénzügyminisztérium adatai az önkormányzati szféra pénzügyeit tekintve erősen hiányosak. Meglátása szerint a helyhatóságok és a bankok közötti konfliktus a következő években erősödik, ugyanakkor az esetleges fizetésképtelenség elhárítását véleménye szerint nem központi beavatkozással, hanem a tőkepiacon kell megoldani, például refinanszíroztatással.
MTI