Magyarországon munkanélküliség és a munkanélkülivé válás a rendszerváltás óta közbeszéd és félelmek tárgya. Bár ez idő alatt európai összehasonlításban a magyarországi munkanélküliségi ráta sosem volt magas, a munka elvesztésének réme mélyen beleivódott az emberekbe - írja az eredményeket bemutató közleményében Sik Endre, vezető kutató. A kilencvenes évek elejéhez-közepéhez képest 2008 végére a válság megnövelte a munkanélküliségtől való félelem mértékét, s ez máig csak kis mértékben csökkent. Míg a kilencvenes években a foglalkoztatottak (az alkalmazottként és vállalkozóként dolgozók) negyede-harmada tartott a munkája megszűnésétől, addig 2008 és 2010 között 42-45% között mozgott az arányuk.
A munkanélkülivé válástól való félelem alakulása a foglalkoztatottak között 1992–2010 (a munkanélküliségtől nagyon vagy eléggé tartók aránya)
Forrás: Magyar Háztartás Panel 1992-1997, és TÁRKI Omnibusz
2008. november, 2009. március és 2010. április (N=476)
Az iskolai végzettség hatását az alábbi ábra mutatja: az iskolázottság emelkedésével jelentősen nő azok aránya, akik egyáltalán nem tartanak a munkanélküliségtől: az egyetemet végzettek körében hatszor annyian vannak ettől nem tartók, mint a csak legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők között. Értelemszerűen fordított az arány a munkanélküliségtől nagyon félők esetében: az általános iskolát végzettek körében ötször annyian tartanak a munkájuk elvesztésétől, mint az egyetemi diplomával rendelkezők között.
(a munkanélküliségtől nagyon vagy eléggé tartók aránya az alkalmazottak és vállalkozók körében, %)
Forrás: TÁRKI Omnibusz 2010. április (N=476)
Privátbankár - Zsiborás Gergő