Tovább süllyesztette Görögország eddig is mélyen spekulatív - vagyis a befektetésre ajánlott szinteknél messze alacsonyabb - államadós-kockázati besorolásait a Standard & Poor"s, amely szerint a múlt heti euróövezeti csúcson javasolt adósságátrendezés részleges nem törlesztésnek felelne meg Tovább süllyesztette Görögország eddig is mélyen spekulatív - vagyis a befektetésre ajánlott szinteknél messze alacsonyabb - államadós-kockázati besorolásait a Standard & Poor"s, amely szerint a múlt heti euróövezeti csúcson javasolt adósságátrendezés részleges nem törlesztésnek felelne meg.
A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő csoportja szerdán Londonban bejelentette, hogy az eddigi "CCC"-ről két fokozattal "CC"-re módosította a hosszú futamú görög szuverén adósság osztályzatát. Ezzel az euróövezeti tag Görögországé jelenleg a leggyengébb államadósi besorolás az egész világon. Az S&P közölte, hogy az új görög osztályzatra is további leminősítést valószínűsítő negatív kilátás marad érvényben.
A hét elején egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody´s Investors Service az addigi "Caa1"-ről négy fokozattal "Ca"-ra rontotta Görögország besorolását; ez megfelel a Standard & Poor´s által szerdán megállapított új görög államadós-osztályzatnak. A Moody´s azzal indokolta a döntést, hogy az euróövezeti csúcson bejelentett program nyomán a görög államkötvények értékvesztéssel járó átcserélésének - vagyis a hitelminősítői besorolási kritériumok alapján Görögország nem törlesztővé válásának - immár "gyakorlatilag 100 százalékos az esélye".
A szerdai görög leminősítéshez fűzött elemzésében a Standard & Poor´s is közölte: a múlt heti eurócsúcs közleményéből azt a következtetést vonta le, hogy a görög államadósság javasolt átrendezése a cég besorolási metodikája alapján szelektív nem fizetővé válásnak felelne meg. Az elemzés szerint a javasolt átstrukturálást az S&P is értékvesztéssel járó kötvénycserének - "distressed exchange" - tekinti, mivel valószínűleg veszteségeket okoz majd Görögország kereskedelmi hitelezőinek.
A harmadik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings már a brüsszeli eurócsúcs után bejelentette, hogy a magánszektorbeli adósságbefektetők bevonása a Görögország megsegítését célzó új pénzügyi programba besorolási szempontból "korlátozott nem fizetői eseménynek" minősül, és a Fitch Ratings ennek megfelelő - vagyis "RD" (restricted default) - szintre fogja módosítani Görögország osztályzatát, az érintett görög kormánykötvények besorolását pedig "D"-re (default) azon a napon, amikor a javasolt kötvénycsere-program ajánlati időszaka lezárul.
Ezek az osztályzatok a Fitch múlt heti londoni bejelentése szerint az új kötvények kibocsátásáig lesznek érvényben; a cég ezután ezekre a papírokra várhatóan "mélyen spekulatív" új besorolásokat állapít majd meg. A brüsszeli euróövezeti válságcsúcs határozatai alapján Görögország 109 milliárd euró pótlólagos finanszírozáshoz juthat, ám ezt a zárónyilatkozat szerint kiegészíti a magánszektorbeli hitelezők önkéntesnek nyilvánított hozzájárulása, amely három év alatt 37 milliárd eurót tehet ki. Ez utóbbi elem azonban - akár önkéntes, akár nem - hitelminősítői szempontból az érintett szuverén vagy kereskedelmi adós nem fizetővé válásának felelhet meg - legalábbis az érintett adóssághányad erejéig -, ha a magánszektorbeli befektetőket veszteség éri.
A nemzetközi hitelminősítők már a múlt heti eurócsúcs előtt jelezték, hogy - legalábbis szelektív - nem törlesztővé válásnak tartanának minden olyan kísérletet, amely arra irányulna, hogy a bajba jutott euróövezeti országok kisegítésében a magánszektorbeli kötvénybefektetők is vegyenek részt, veszteségeket vállalva.
További kockázatok
Amint azt korábban megírtuk, frakciótársainak intézett levelében a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble azt írja, hogy az euróövezeti állam- és kormányfők előző heti megállapodása "fontos lépés" a görögországi válság megoldásának, illetve a pénzügyi stabilitás biztosításának irányába. Schäuble - a konkrét országok megnevezése nélkül - arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy Olaszország, illetve Spanyolország helyzete különbözik Görögországétól. Azt írja, hogy a jelenlegi hangulatban, amelyet a tovagyűrűzés miatti félelmek uralnak, hatványozottan fontos, hogy ne engedjük, hogy kételyek merüljenek fel az országok konszolidációs törekvéseivel kapcsolatosan. A pénzpiacok figyelmének középpontjába került országok pénzügyi helyzete önmagában nem ad okot komoly aggodalmakra.
A csütörtöki megállapodással kapcsolatosan a pénzügyminiszter elismerte, hogy nem jelent kockázatmentes megoldást, ám hangsúlyozta, hogy a felmerült alternatívák nagyobb veszélyt jelentettek volna. Schäuble leszögezte, hogy Németország nem fog "biankó csekket" aláírni az újabb mentőcsomag motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) számára.
A hét elején egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody´s Investors Service az addigi "Caa1"-ről négy fokozattal "Ca"-ra rontotta Görögország besorolását; ez megfelel a Standard & Poor´s által szerdán megállapított új görög államadós-osztályzatnak. A Moody´s azzal indokolta a döntést, hogy az euróövezeti csúcson bejelentett program nyomán a görög államkötvények értékvesztéssel járó átcserélésének - vagyis a hitelminősítői besorolási kritériumok alapján Görögország nem törlesztővé válásának - immár "gyakorlatilag 100 százalékos az esélye".
A szerdai görög leminősítéshez fűzött elemzésében a Standard & Poor´s is közölte: a múlt heti eurócsúcs közleményéből azt a következtetést vonta le, hogy a görög államadósság javasolt átrendezése a cég besorolási metodikája alapján szelektív nem fizetővé válásnak felelne meg. Az elemzés szerint a javasolt átstrukturálást az S&P is értékvesztéssel járó kötvénycserének - "distressed exchange" - tekinti, mivel valószínűleg veszteségeket okoz majd Görögország kereskedelmi hitelezőinek.
A harmadik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings már a brüsszeli eurócsúcs után bejelentette, hogy a magánszektorbeli adósságbefektetők bevonása a Görögország megsegítését célzó új pénzügyi programba besorolási szempontból "korlátozott nem fizetői eseménynek" minősül, és a Fitch Ratings ennek megfelelő - vagyis "RD" (restricted default) - szintre fogja módosítani Görögország osztályzatát, az érintett görög kormánykötvények besorolását pedig "D"-re (default) azon a napon, amikor a javasolt kötvénycsere-program ajánlati időszaka lezárul.
Ezek az osztályzatok a Fitch múlt heti londoni bejelentése szerint az új kötvények kibocsátásáig lesznek érvényben; a cég ezután ezekre a papírokra várhatóan "mélyen spekulatív" új besorolásokat állapít majd meg. A brüsszeli euróövezeti válságcsúcs határozatai alapján Görögország 109 milliárd euró pótlólagos finanszírozáshoz juthat, ám ezt a zárónyilatkozat szerint kiegészíti a magánszektorbeli hitelezők önkéntesnek nyilvánított hozzájárulása, amely három év alatt 37 milliárd eurót tehet ki. Ez utóbbi elem azonban - akár önkéntes, akár nem - hitelminősítői szempontból az érintett szuverén vagy kereskedelmi adós nem fizetővé válásának felelhet meg - legalábbis az érintett adóssághányad erejéig -, ha a magánszektorbeli befektetőket veszteség éri.
A nemzetközi hitelminősítők már a múlt heti eurócsúcs előtt jelezték, hogy - legalábbis szelektív - nem törlesztővé válásnak tartanának minden olyan kísérletet, amely arra irányulna, hogy a bajba jutott euróövezeti országok kisegítésében a magánszektorbeli kötvénybefektetők is vegyenek részt, veszteségeket vállalva.
További kockázatok
Amint azt korábban megírtuk, frakciótársainak intézett levelében a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble azt írja, hogy az euróövezeti állam- és kormányfők előző heti megállapodása "fontos lépés" a görögországi válság megoldásának, illetve a pénzügyi stabilitás biztosításának irányába. Schäuble - a konkrét országok megnevezése nélkül - arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy Olaszország, illetve Spanyolország helyzete különbözik Görögországétól. Azt írja, hogy a jelenlegi hangulatban, amelyet a tovagyűrűzés miatti félelmek uralnak, hatványozottan fontos, hogy ne engedjük, hogy kételyek merüljenek fel az országok konszolidációs törekvéseivel kapcsolatosan. A pénzpiacok figyelmének középpontjába került országok pénzügyi helyzete önmagában nem ad okot komoly aggodalmakra.
A csütörtöki megállapodással kapcsolatosan a pénzügyminiszter elismerte, hogy nem jelent kockázatmentes megoldást, ám hangsúlyozta, hogy a felmerült alternatívák nagyobb veszélyt jelentettek volna. Schäuble leszögezte, hogy Németország nem fog "biankó csekket" aláírni az újabb mentőcsomag motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) számára.
MTI, Privátbankár
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy támogatja Friedrich Merz német kancellár karácsonyi fegyverszünet bevezetésére vonatkozó ötletét. 
