.jpg)
Elsősorban olvasásra nevelő iskolai programjaikat bővítenék; "tavaly 130 millió forintot fordítottunk ezekre, 18 ezer gyereket juttatva napi- vagy szaklapokhoz, de ez még mindig kevés" - említette meg. Megjegyezte: Franciaországban 200 millió, Lengyelországban 10 millió, Norvégiában 9 millió, Belgiumban 8 millió euróval támogatja évente az állam az ilyen programokat.
Kázmér Judit hangsúlyozta, hogy a szövegértés fejlesztése és a diákok műveltségi szintjének emelése mellett e projektek célja az is, hogy egyfajta gazdasági életképességre tanítsák az olvasottakon keresztül a fiatalokat.
Az MLE elnöke szerint közvetett módon is támogathatná a kormányzat a hazai nyomtatott médiumokat, például oly módon, hogy az adóalapból teljes egészében leírhatóvá teszi az előfizetési díjakat, vagy csökkenti a lapterjesztés egyes adóterheit. Ugyanakkor az ágazat számára előnytelennek nevezte azt a nemrégiben kelt francia államfői javaslatot, hogy minden 18. életévét betöltött fiatal kapjon egy általa választott újság-előfizetést.
"Magyarországon e korosztály zöme még a szüleivel lakik, márpedig korántsem volna üdvös, ha hagynánk, hogy sok család az ajándéklap miatt lemondja már meglévő előfizetéseit" - említett egy újabb szempontot a lapkiadók egyesületének elnöke.
A támogatandók között említette Kázmér Judit "a tönk szélére jutott hazai nyomdaipart", hiszen ha az egyes cégek nem tudják végrehajtani a jobb minőséget és rugalmasabb működést lehetővé tevő modernizációt, akkor előbb-utóbb piac nélkül maradnak. Ráadásul a kihasználatlan kapacitások, valamint az ausztriai és szlovákiai bérmunkák növekvő aránya miatt attól is tartani kell, hogy a hazai nyomdák áremelésre kényszerülnek, amivel csak tovább rontják saját pozícióikat - mondta.
A Kossuth jön majd a Sláger Rádió helyett?
A fiatalok az online híreket olvassák
MTI