.jpg)
A lap szerint az új EU-tagállamok előtt ott van a nyugati segítség kilátása is. Bankrendszerük jóval nagyobb mértékben integrált, mint az ázsiai bankok voltak az ottani 1997-es fizetési válság idején, és kevésbé valószínű, hogy a külföldi tulajdonos bankok kivonulnak a térségből.
Ez utóbbi lehetőségről - és a kelet-európai leánybankok bajainak a nyugati tulajdonosokra gyakorolt hatásairól - a Moody´s Investors Service nemzetközi hitelminősítő a napokban mindazonáltal meglehetősen borúlátó elemzést közölt Londonban. A cég szerint a "hosszú és mély recesszióba került" fő kelet-európai banki piacok helyzetének romlása negatív besorolási nyomást gyakorol az itt működő bankérdekeltségekre, és ez előbb-utóbb a tulajdonos nyugati bankok kockázati osztályzatainak gyengülését is okozhatja. A Moody´s szerint ebben a helyzetben "szelektívebbé" válhat a nyugat-európai tulajdonos bankok által a kelet-európai érdekeltségeknek nyújtott támogatás.
A The Economist szerint lehet, hogy az EU és az euróövezeti jegybank (EKB) nem szeretne részesévé válni nagyobb kisegítő programoknak, ezt azonban mégis meg kell majd tenniük. Nyilvánvaló, hogy a legrövidlátóbb nyugat-európai politikus sem akarná gazdasági és politikai anarchiába süllyeszteni a szomszédos országokat, fogalmaz a londoni hetilap.
A mostani időszak a legveszélyesebb Kelet-Európa számára a Szovjetunió összeomlása óta. A térség lakói jóval szegényebbek és - jogosan - dühösebbek is lesznek, ahhoz azonban, hogy a helyzet katasztrófává fajuljon, romboló hatású protekcionista intézkedések sora és az EU fő intézményeinek leépülése kellene - áll a The Economist írásában.
"Magyarország legyűri a válságot"
Válságcsúcs: szigort a pénzpiacon!
Kamatvágás? Csak a mesében...
Orbán: kibabrál velünk Nyugat-Európa
Gyurcsány: az embereknek fáj, amit a nemzet kíván
MTI