Színlelt szerződések: nem félünk az APEH-től

Becslések szerint több tízezer főt foglalkoztatnak ma is ilyen kontraktusok alapján. A moratórium 2006. június 30-ig adott határidőt a munkáltatóknak arra, hogy szankció nélkül átalakíthassák színlelt szerződéseiket munkaszerződéssé. Ha valaki ezt elmulasztotta, akkor a munkaügyi felügyelőség átminősíti a megállapodásokat, borsos pénzbírság kiszabása mellett.

Zara László szerint a hatóságok nem folytatnak szigorú ellenőrzéseket az ügyben, így sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem éreznek fenyegetettséget még akkor sem, ha lebukás esetén az adóhatóság a színlelt szerződéssel összefüggésben rejtett adóhátralékokra is bukkanhat. Legfeljebb arra figyelnek, hogy úgy alakítsák át a szerződéseket és a könyvelést, hogy abból a korábbinál jóval nehezebben lehessen rájönni a színlelt megállapodásra.

Az egyesület elnöke szerint a mai napig tömegével találni olyan álláshirdetéseket - például könyvelők esetében -, amelyekből világosan kiderül, hogy színlelt szerződés keretében történne a munkavégzés. Ráadásul úgy látja, hogy ha nem lépett volna életbe az ekhós adózási forma, akkor a médiában és a művészvilágban sem lett volna változás. Zara László szerint ha az állam valóban véget szeretne vetni a színlelt megállapodásoknak, akkor elsősorban az adórendszert és a foglalkoztatási formákat kellene átalakítani, ellenőrzésekkel nem lehet célt érni.

A béka feneke alatt a magyar adócsapda
Gyurcsány belenézett az adógömbbe
Kiütheti az ingatlanadó az alapokat
Bankcsőd és kamatadó
Adócsökkentés helyett átalakítás várható

Forrás: Magyar Hírlap