A kettős állampolgársággal kapcsolatos, a fideszes Orbán Viktor, Kövér László, Németh Zsolt, Kósa Lajos és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt által benyújtott, a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása szerint csak egyedi kérelemre kaphatná meg a kérvényező az állampolgárságot.
Az előterjesztés szerint akkor honosítható kedvezményesen az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát sem. A törvény augusztus 20-án lépne hatályba és jövő év január elsejétől lehetne alkalmazni.
Folytatódik a Nemzeti Együttműködés Programja címet viselő kormányprogram vitája, hét és fél órában képviselői felszólalások lesznek, az európai parlamenti képviselők is kifejthetik véleményüket a dokumentumról. A kormányprogramról, amelynek formája országgyűlési határozati javaslat, szombaton szavaz az Országgyűlés.
"Szlovákiával nem lehet játszani!"
A szlovák külügyminiszter szerint a magyar állampolgársági törvény módosítása ellenérzéseket keltett külföldön is, s a diplomata arra számít, hogy az új magyar kormány röviddel megalakulása után "erős jelzéseket kap" szövetségeseitől.
A hét kérdése: Ön támogatja a kettős állampolgárságot? Szavazzon! |
"A szlovák parlamentben előkészítés alatt álló törvény normális európai törvény és összhangban van a joggal. Szlovákiával nem lehet játszani, mi nem támadunk, de jogunk és kötelességünk védekezni. Természetesen mindig, minden kérdésben készek vagyunk a tárgyalásokra" - fejtette ki a miniszter.
Szlovákia arra készül,: úgy módosítja saját állampolgársági törvényét, hogy aki önként felvesz egy másik állampolgárságot, az automatikusan elveszíti a szlovákot, s a jövőben nem tölthet be olyan munkaköröket, amelyeknek köze van az állambiztonsághoz.
Szlovénia: ez magyar belügy
Szlovénia belügynek tekinti a magyar állampolgársági törvény módosítását, s nem kíván ezzel a kérdéssel foglalkozni - jelentette ki Martonyi János kijelölt külügyminiszter, miután Ljubljanában kedden megbeszélést folytatott Samuel Zbogar külügyminiszterrel, majd Borut Pahor kormányfővel.
A Híd polgári párt arra kérte Orbán Viktort, hogy várja ki a szlovákiai választásokat a magyar állampolgársági törvény módosításával, amely lehetővé tenné a határon túli magyarok kettős állampolgárságát. "Tény, hogy a szlovák fél hisztérikusan reagál, ám nem szabad elfelejteni, hogy a kampány még három hétig tart, s ezalatt az időszak alatt bármilyen döntés csupán a választói szavazatok megszerzésére irányul. A Híd ezért arra kéri mind a magyar, mind a szlovák pártokat, legyenek tekintettel a június 12-i választásokra, és bárminemű lépéseket csak az új szlovák kormány megalakulása után tegyenek" - olvasható abban a közleményben, amelyet Czuczor Nóra, a Híd szóvivője juttatott el kedden az MTI pozsonyi tudósítójához. |
Martonyi János a nap folyamán telefonon beszélt Knut Vollebaekkel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)kisebbségügyi főbiztosával, akit szintén részletesen tájékoztatott a törvényről. Ígéretet tett arra, hogy amint az Országgyűlés elfogadja a jogszabályt, akkor azt a szükséges magyarázatokkal együtt eljuttatja a főbiztoshoz, s kész bármikor találkozni vele.
Martonyi János elmagyarázta a magyar állampolgársági törvény módosításának hátterét, lényegét és különböző összefüggéseit. Kiemelte, hogy Budapest szándéka szerint a kedvezményes honosítással "felszámoljuk azt a hátrányos megkülönböztetést, amely fennáll jelenleg a szomszédos országokban és a világ többi országában élő magyarok között. A szomszédos országokban élő magyaroknak is lehetőségük lesz arra, hogy magyar állampolgárságot szerezzenek, ha megfelelnek bizonyos feltételeknek, de ezek között a feltételek között nem fog szerepelni az, hogy állandó lakóhelyük Magyarországon legyen".
Az EBESZ főbiztosával folytatott beszélgetésben Martonyi János jelezte, hogy Magyarország súlyos nemzetközi jogsértésnek fogja tekinteni, ha a szlovák parlament valóban beváltja a kettős állampolgárság megszerzését megkönnyítő magyar törvénymódosítás elfogadásának esetére kilátásba helyezett fenyegetését. A pozsonyi parlament arra készül, hogy ez esetben azonnal elfogadja azt a törvényt, amely automatikusan megfosztja mindazokat a szlovák állampolgárságuktól, akik saját akaratukból valamely más ország állampolgárságának a megszerzésére kérvényt adnak be.
Martonyi János indoklásként elmondta, hogy Szlovákiában köztudottan nagy számban élnek olyan szlovák állampolgárok, akik egyébként valamilyen más állampolgársággal is rendelkeznek. Ezért Budapest úgy érzi, hogy ha a szlovák parlament beváltja fenyegetését, az diszkriminációt jelent azokkal szemben, akik a jövőben kívánnak kettős állampolgárságot szerezni.
A jószomszédságot is figyelembe kell venni
Kétoldalú konzultációkra ösztönzi Szlovákiát és Magyarországot a kettős állampolgárságról szóló törvénymódosítással kapcsolatban Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosa. A norvég politikus kedd este Hágában találkozott Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszterrel a törvény ügyében.
A találkozó után tett nyilatkozatában Vollebaek megismételte, hogy az állampolgárság megadása csak "tömeges méretek" esetén jelenthet biztonsági kockázatot, míg Lajcák megerősítette, hogy Pozsony ellenlépéseket tesz, ha a módosítást az Országgyűlésben elfogadják.
"Állampolgárságot tömeges méretekben garantálni destabilizáló hatású lehet, és nem szabad támogatni. Minden más esetben azonban kétoldalú megbeszélésekre kell törekedni. Különösen igaz ez Magyarországra és Szlovákiára, amelyek partner országok az Európai Unióban és a NATO-ban" - fogalmazott azt EBESZ-főbiztos.
Leszögezte, hogy még nem látta a törvénymódosítás szövegét, így azt részleteiben nem is tudja kommentálni. Hozzátette, hogy elemezni és értékelni fogja azt, és szükség esetén ajánlásokat tesz majd a módosítással kapcsolatban. Mint mondta, kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal is. Vollebaek emlékeztetett arra, hogy az állampolgárság megadása általános értelmezésben az egyes államok dolga. Hozzátette, hogy a jószomszédság és a nemzetek közti baráti viszony alapelveit is figyelembe kell venni, amikor más ország állampolgárait érintő politikai döntések születnek. Hangoztatta, hogy ilyen típusú döntéseknél az egyes államoknak figyelemmel kell lenniük az állampolgárság megadásának következményeire, mert ha más országok lakóira terjesztik ki joggyakorlatukat, az feszültséget teremthet.
A főbiztos múlt héten az Európai Parlamentben már beszélt arról, hogy az állampolgárság témájában minden állam szuverén módon dönt, és az biztonsági kockázatot csak tömeges útlevélkiadás esetén hordozhat magában.
MTI