THM: hiába a plafon, úgyis mi járunk rosszul

Árfelhajtó hatása lenne a teljes hiteldíj mutató (THM) maximálásának az igazságügyi tárca szerint, és noha a kamatplafon bevezetésére több országban is létezik példa, és ezt szerdán már az MSZP, illetve korábban Szabó Máté ombudsman is szorgalmazta, a jogszabályokba eddig nem került be.

A közelmúltban a Btk ugyan kiegészült az uzsora bűncselekmény fogalmával, de az erről szóló, március elsején hatályba lépő törvényben sem szerepel a kamatplafon meghatározása.

Magas, néha 400 százalékot is meghaladó THM-es gyorskölcsönt több szolgáltató is nyújt - Provident, Athlon, KÁPÉ -, közülük a Provident ellen demonstrált hétfőn néhány hitelfelvevő. A pénzügyi szolgáltató ezt követően jelezte: megváltoztatja reklámjait és olyan új termékkel is bővíti kínálatát, amely a korábbinál jóval alacsonyabb, 90 százalékos THM mellett igényelhető.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál úgy vélték: "a teljes hiteldíj mutató tekintetében nem lenne célszerű konkrét, számszerű értékeket rögzíteni a törvényben. Minden eset eltér egymástól, jogvita esetén ezért fontos a bíróság egyedi mérlegelése ezekben az ügyekben, ezért is alkották meg az uzsoratevékenységről szóló törvényt". Hozzátették: azonos százalékos arányok mellett a hatás más és más, kisebb és nagyobb összegeknél. Arra is tekintettel kell lenni a minisztérium szerint, hogy ha a törvény tartalmazna egy konkrét kamatmértéket vagy egy arányszámot, akkor ennek kamatfelhajtó hatása lenne. E törvényben meghatározottnál kicsit alacsonyabb mértékre állna be a piac akkor is, ha egyébként ennél kisebb kamatot (hiteldíjat) alkalmaznának - véli a tárca. E helyett biztosítani kell, hogy a bíróság a feltűnő értékkülönbség kérdésében konkrét szerződés körülményeinek figyelembe vételével dönthessen.

Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője elmondta, hogy a gyorskölcsönöket nyújtó három pénzügyi szolgáltatóval szemben a felügyelethez az elmúlt időszakban mintegy száz panasz érkezett. Kivizsgálásukkor a PSZÁF azt ellenőrzi, hogy a pénzügyi szolgáltató tevékenysége megfelel-e a hitelintézeti törvény és az egyéb jogszabályok előírásainak, a szerződéses feltételeknek, vagy az adott pénzügyi szolgáltató belső eljárásrendjeinek. Ezek alapján ellenőrzik, hogy a szolgáltatók megfelelő módon számítják-e ki, s közzé teszik-e például a THM-eket. Erre a gyorskölcsönt nyújtó pénzügyi szolgáltatók minden esetben ügyeltek, a PSZÁF által felügyelendő területeken jogsértést nem követtek el - mondta a szóvivő.

Kondorosi Ferenc, az "Új rend és szabadság" program kormánybiztosa még nyáron ugyan arról számolt be, hogy szakmai egyeztetések folynak a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség között arról: lehet-e és kell-e maximumot megállapítani a teljes hiteldíj mutató értékére, döntés azonban eddig nem született.

A bankszövetség nem utasítaná el a kamatplafon meghatározását, legalábbis Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke korábban elképzelhetőnek tartotta, hogy ha a kormányzat együttgondolkodást kezdeményez a kérdésben, akkor a bankszektor abban részt vegyen. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: összetettebb kérdésről van szó, semhogy egy kamatplafonnal el lehetne intézni, és emlékeztetett rá, hogy a bankok nem alkalmaznak több száz százalékos THM-et, csak pénzügyi vállalkozások. Úgy vélte: a kamatplafon bevezetése elméletileg növelheti a hitelek árát, de Magyarországon elég erős a verseny a bankok és más pénzügyi közvetítők között ahhoz, hogy ne felfelé menjenek a marzsok.

A kamatplafon bevezetése nem új ötlet. A miniszterelnök 2006 őszén független szakértőket kért fel, hogy készítsenek jelentést a lakossági pénzügyi szolgáltatások piacáról, és tegyenek javaslatokat a problémák megoldására, ezekben szerepelt a kamatplafon bevezetése is, ami azonban feledésbe merült.

Tavaly májusban Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa bejelentette: kezdeményezi, hogy a jegybanki alapkamat mértékének tízszeresét meghaladó költségű kölcsönnyújtás minősüljön tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak. Az Országgyűlés éppen a biztos bejelentésének idején tárgyalta a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló  törvényjavaslatot, az indítvány azonban elkésett, mert a javaslatok benyújtásának határideje akkorra lezárult.

Juhászné Lévai Katalin, az MSZP országgyűlési képviselője pedig szerdán jelentette be, hogy az MSZP kezdeményezi a teljes hiteldíj mutató (THM) egyértelmű szabályozását és a kamatplafon meghatározását.

MSZP: plafont a THM-nek!

A március elsejétől hatályos uzsoratevékenységről szóló jogszabály szerint uzsorabűncselekmény kizárólag akkor állapítható meg, ha a szerződő fél üzletszerűen köt olyan szerződést, amelyben a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt köt ki, és ezzel a sértett vagy annak hozzátartozója létfenntartásához szükséges vagyont vagy jövedelmet elvonja. A polgári jog szankciót csak a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékegyensúlyának feltűnő megbomlása esetére határoz meg azzal, hogy ezen az alapon lehetővé teszi a szerződés megtámadását a bíróságon.

Az IRM tájékoztatása szerint a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke közötti feltűnő értékkülönbség egyik tipikus megjelenési területe a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződéseknél a fogyasztókat terhelő hiteldíj összegének a hitelnyújtó szolgáltatásához viszonyított túlzott mértéke.

A bírói gyakorlat egyértelmű és következetes abban is, hogy mikor nem minősül uzsorásnak egy szerződés: ilyen például, ha valaki azért akar – akár rendkívül kedvezőtlen feltételekkel is – kölcsönt felvenni, mert különben elesne egy nagy haszonnal kecsegtető üzlettől.

Háromjegyű THM: kevesen vonultak a Provident ellen
Rá sem ismerünk a bankokra a válság után 
Banki stiklik: óriási THM lehet a segítség vége 

MTI