A KPMG közleménye idézi Gaidosch Tamást, az információ-kockázattal foglalkozó részlegének partnerét, aki úgy véli, hogy a magyarországi cégek és intézmények jelentősen lemaradnak az adatok védelme terén az EU-országok átlagához képest. Ez pedig magasabb adatvesztési kockázattal ját.
A közlemény szerint a magyarországi helyzetről kevés információ áll rendelkezésre. A 2008-ban elvégzett első független IT-biztonsági piackutatás következtetései szerint a Top200 magyarországi vállalat 44 százaléka nem alkalmaz webes tartalomszűrést, és csak 12 százaléka használ valamilyen állománytitkosítási megoldást.
A szakértő szerint az adatvesztés komoly veszélyt jelent valamennyi szervezet számára, mérettől és üzleti szektortól függetlenül. Súlyosan érinti a márka jó hírnevét, és csökkenti a vevői bizalmat.
A KPMG felmérése szerint adatvesztés leginkább az oktatás és az egészségügy területén következhet be: az itt működő szervezetek a személyi nyilvántartások nagy száma, illetve a rájuk jellemző kultúra, valamint a szűkös biztonsági költségvetés miatt különösen védtelenek az adatvesztéssel szemben.
A közlemény szerint az eddigi adatvesztések 19 százaléka kormányzati szervezeteknél fordult elő, míg 14 százalékuk pénzügyi intézményeknél történt. A felmérésből az is kiderül, hogy 2007 és 2008 között 139 millió ember adatait tették jogtalanul közzé világszerte. Ugyanezen időszak alatt több mint 60 millió áldozata volt a számítógépes behatolások által okozott adatvesztésnek.
A felmérés kimutatta azt is, hogy a személyes adatokat tartalmazó hordozható eszközök 62 százalékát az adott intézményen belül dolgozók veszítették el, s csak 27 százalékukat lopták el külső elkövetők. Ráadásul az összes bejelentett eltűnt adathordozó 62 százalékát sem kódolás, sem jelszó nem védte.
Mobil-veszély: nem félünk, pedig kéne
Ennyi adatot még soha nem loptak el
Százezrek adatait veszítette el a HSBC
MTI
A KPMG előrejelzése szerint 2008-ban több mint 400 adatlopási eset következik be, veszélyeztetve milliók személyi adatait és biztonságát
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak.

