Undorodunk a politikától: csúsznak lefelé a pártok

Folytatódott a közvélemény tavaly nyár óta megfigyelhető elbizonytalanodása, tovább csökkent mindkét nagy párt támogatottsága, de ennek most a leginkább az MSZP volt a vesztese - tartalmazza a Marketing Centrum február 19. és 25. közötti felmérése.

Továbbra is úgy tűnik, hogy a gazdasági válság hatására egyre jelentősebb számban fordítanak hátat a pártpolitikának a magyarok. A jogosultak immár 40 százaléka adott kitérő választ arra a kérdésre, hogy melyik pártra voksolna most vasárnap - olvasható az 1010 fő megkérdezésével készült összegzésben.

A pártpreferenciák arányát nézve a pártválasztók körében az látszik, hogy egy most vasárnapi választáson a Fidesz majdnem kétszeres fölénybe kerülne az MSZP-vel szemben: a legnagyobb ellenzéki párt 55 százalékos, a kormánypárt pedig 28 százalékos listás eredményre számíthatna. E körben az MDF 6 százalékos támogatottsága meghaladja, az SZDSZ 4 százaléka pedig megközelíti a parlamentbe jutás küszöbét, miközben a Jobbik, illetve az összes többi kis párt együttesen 3-3 százalékkal számolhatna.

A Fidesz támogatóinak elszántsága januárhoz képest egy kicsit növekedett, miközben érzékelhetően (6 százalékkal) visszaesett a választási részvételt biztosra, vagy valószínűre ígérő MSZP-s szavazók aránya. A liberálisokat és a radikálisokat támogató 2-2 százalék körében is 91-91 százalék azok aránya, akiknél komolyan számítani lehetne a választási részvételre most vasárnap. Ebből a szempontból egyértelműen az MDF-nek van a legtöbb oka az aggodalomra. Támogatóik körében ugyanis mindössze 68 százalék ugyanez az arány, és közülük is mindössze 28 százalék ígérte egészen biztosra a részvételét.

A felmérés szerint, bár a Fidesz tábora is csökkent, az ellenzéki párt mégis képes volt növelni előnyét a kormánypárttal szemben. A Fidesz tábora csak 2 százalékkal, míg az MSZP-t támogatók aránya 4 százalékkal lett kevesebb az összes választó körében.

Három változatban is benyújtotta az Országgyűlésnek az SZDSZ és az MDF közös javaslatát, amely parlamenti képviselők választásáról szóló törvényt módosítaná, a kisebb parlament érdekében. A szabad demokrata Magyar Bálint és Világosi Gábor, valamint az MDF-es Csapody Miklós és Karsai Péter által benyújtott javaslat három változatának közös eleme a 200 fős Országgyűlés és az egyfordulós választás. Így lerövidítenék a kampányidőszakot, és csökkentenék az erre fordított költségeket. A parlamentbe bejutás küszöbe - mindegyik változat szerint - öt százalék maradna.

Az MDF támogatottságának januári megingása viszont átmenetinek bizonyult, és Dávid Ibolya pártja most ismét esélyesnek látszik az 5 százalékos küszöb átlépésére, ha legalább olyan arányban elmennének szavazni a híveik, mint amilyen arányban a többi párt támogatói. Ebben azonban egyáltalán nem lehet biztos az MDF. A párt támogatóinak politika iránti érdeklődése és szavazási elszántsága ugyanis sokkal jobban hasonlít a bizonytalanokéra, mint más párt választókéra, és leginkább ennek köszönhető az is, hogy az MDF támogatottsága változékonyabb, mint a többi kispárté.

A felmérés arra is rávilágított, hogy az elmúlt hónapban alaposan átalakult a hazai politikai napirend. A legtöbben most is a gazdasági válságot, illetve a válságkezeléssel kapcsolatos terveket, intézkedéseket tartották legfontosabb belpolitikai eseménynek, gázellátással kapcsolatos dolgokról viszont csak kevesen beszéltek. A második leggyakrabban említett témakörré a veszprémi Cozma-gyilkosság, illetve az ennek nyomán kiélezetté váló "cigánykérdés" vált. Ennek a változásnak azonban nem volt igazán jelentős hatása a pártok lakossági támogatottságára.

A Medián HVG-nek készített februári felmérése szerint a Fidesz és az MSZP erőviszonya nem sokat változott. Akárcsak az előző hónapban, februárban is a teljes népesség 42 százaléka szavazott volna a Fideszre és 19 százalék az MSZP-re. Változás ugyanakkor, hogy a Fidesz-táborban jelentősen nőtt a magukat biztos választónak mondók aránya, így a biztos szavazók körében 55 százalékra emelkedett legnagyobb ellenzéki párt előnye, a szocialisták 22 százalékához képest.

A Századvég-Forsense február 10. és 19. közötti felmérése szerint sosem volt még ilyen rossz a lakosság közérzete, mint 2009 februárjában. A felmérés szerint a biztos szavazó pártválasztók csoportján belül jóval nagyobb mértékben nőtt a Fidesz-előny, mint a teljes lakosság esetében. A biztos szavazó pártválasztók 68 százaléka voksolna most vasárnap a legnagyobb ellenzéki pártra, és mindössze 21 százaléka az MSZP-re. A biztos szavazó pártválasztók körében a kisebb pártok közül az MDF támogatottsága 4, a Jobbiké változatlanul 3, az SZDSZ-é pedig 2 százalékos.

A Szonda Ipsos február közepén végzett, a Népszabadság február 27-i számában közzétett reprezentatív felmérés szerint a pénzügyi-gazdaság válság megoldásával kapcsolatos politikusi reakciók sem változtatták meg a párterőviszonyokat, továbbra is a biztos szavazók hatvan százaléka a Fideszt támogatja. Februárban az összes választókorú körében 33:17, a biztos szavazatot ígérők között 61:27 a Fidesz előnye az MSZP-vel szemben. A hívek a saját pártjuk szavaiban, megoldási javaslataiban bíznak, az ellenoldal javaslatait nem hajlandók tudomásul venni. A bizonytalan választópolgárok pedig senkinek nem hisznek - mutat rá a felmérés.

Válságkezelés: csak 10% bízik Gyurcsányban  
Megéri-e leigazolni Bokros Lajost?
350 000 000-ért kutatja a közvéleményt a kormány 
Befagytak az erőviszonyok 
A többség menesztené Gyurcsányt

MTI