Válságban a régiónk: a cechet a Nyugat állja

Kelet-Európa esetleges összeomlása nyomán gyorsan kérdésessé válna az EU egészének jövője is, írta pénteki elemzésében a The Economist, amely szerint a gyorsított euróövezeti felvétel a kis balti gazdaságok esetében járható út lehet, a nagyobb közép-európai országok számára azonban nem.

A vezető londoni gazdasági-politikai hetilap legújabb kiadása szerint a keleti összeomlás destabilizálná az eurót, különös tekintettel arra, hogy több euróövezeti tagállam, például Írország és Görögország, nincs sokkal jobb helyzetben, mint Kelet-Európa. Emellett a további EU-bővítés esélye is elenyészne, kétségessé téve a Nyugat-Balkán, Törökország és az egykori szovjet térség több tagországának csatlakozási kilátásait. A The Economist szerint ha a kelet-európaiak úgy éreznék, hogy Nyugat-Európa a sorsukra hagyta őket, olyan populista és nacionalista erők felé fordulhatnak, amilyenek "már eddig is túl gyakran kerültek hatalomra" Európa történetében.

Ennek kockázatát a héten a Financial Times is kiemelte. A londoni üzleti-politikai napilap által épp előző nap közölt átfogó elemzésben az állt: senki nem számol ugyan a 1930-as évek szörnyűségeinek megismétlődésével, de a recesszió, a munkanélküliség és az eladósodás miatti fokozódó düh kiszámíthatatlan következményekkel járó populizmust szíthat Kelet-Európában. A The Economist pénteki írása szerint a kérdés a nyugat-európai vezetők számára most az, hogy miképp lehet megelőzni egy ilyen katasztrófát. A sokat emlegetett lehetőségek között van a térségi országok gyorsított, vagy akár azonnali felvétele az euróövezetbe. Ennek lenne értelme azon négy ország - a három balti köztársaság és Bulgária - esetében, amelyek valutaárfolyamukat az euróhoz kötötték.

Egyikük sem fogja teljesíteni a maastrichti csatlakozási feltételrendszert belátható időn belül, azonban apró gazdaságokról van szó, ezért beengedésük az euróövezetbe nem feltétlenül teremtene nemkívánatos precedenst mások számára, és nem károsítaná a közös valutába vetett bizalmat sem, áll a The Economist elemzésében.

Nem szabad meggyengíteni az eurót

A segítség nem a barátságról szól: A Lehman Brothers szelleme kísért Kelet-Európában 25 milliárd eurós mentőövet dobnak Kelet-Európának

A folyóirat szerint ugyanakkor az euróövezeti jegybank (EKB) és az EU-bizottság mereven ellenzi az "eurósítás" e formáját, azzal együtt is, hogy két balkáni ország, Montenegró és Koszovó már az eurót használja. Mindemellett az euró egyoldalú, vagy gyorsított bevezetése jóval kevésbé lenne ésszerű megoldás az olyan nagyobb, lebegő árfolyamot alkalmazó országok számára, mint Magyarország, Lengyelország, Csehország és Románia. Ezek egyike sem készült fel arra a kemény fegyelemre, amely a jövőbeni leértékeléseket kizáró közös valutarendszerrel jár, és idő előtti belépésük "végzetesen meggyengíthetné" az eurót, áll a The Economist pénteki elemzésében.

A lap szerint Kelet-Európa kisegítésének számlája hatalmas lesz, de Nyugat-Európa nem engedheti meg magának, hogy ne fizesse ki. Az európai vezetők számára nem lesz könnyű feladat eladni Berlinben, Bradfordban és Bordeaux-ban az immár mitikus figurává vált, mindenki más elől állásokat elhalászó lengyel vízvezeték-szerelő kihúzását a bajból, különös tekintettel arra, hogy az idegengyűlölő jobboldal máris torkaszakadtából ordít.

Segíteni kell - számla hatalmas lesz
A térségi EU-tagországok bármelyikének "leolvadása" - nem beszélve az euróövezet vagy az egységes piac esetleges felbomlásáról - azonban katasztrófa lenne egész Európára nézve, és csekélyek a kilátások arra, hogy erre a problémára Amerika, Kína vagy más kínáljon segítséget. Egyáltalán nincs késő Kelet-Európa megmentéséhez, de a politikusoknak már most el kell kezdeniük az ezt alátámasztó érvek ismertetését, fogalmaz pénteki elemzésében a londoni The Economist.

Gyurcsány: jobban állunk, mint fél Európa
Céldátum a céldátumra: mikor lesz eurónk?
Pofozgatják a magyar bankmentő csomagot
Soha jobbkor: erősödött a forint a mentőcsomag hírére
Közös európai bankfelügyelet kell

MTI