Szünetelhet a tíz hónapja tartó kamatcsökkentési sorozat Magyarországon - mondta a Bloomberg hírszolgálatnak Bihari Péter, az MNB Monetáris Tanácsának tagja.
Ezt azzal indokolta, hogy az utóbbi időben romlott Magyarország kockázati megítélése és romlottak az inflációs kilátások is. "Jelenleg nem csökkenthető tovább az alapkamat" - jelentette ki Bihari Péter. Kifejtette továbbá, hogy Magyarország kockázati felára emelkedett az elmúlt hetekben, miközben az inflációs kilátások is kevésbé indokolnak további kamatcsökkentéseket.
Bihari Péter ugyanakkor utalt arra is, hogy a magyar kockázati prémium emelkedése nem viszonylagos, hanem a globális kockázat növekedésének folyamatába illeszkedik, ám ennek ellenére korlátozza a magyar monetáris politika mozgásterét.
Bihari Péter törékenynek mondta Magyarország kilábalását a tizennyolc éve legsúlyosabb válságból, s megjegyezte: a recessziót követő növekedést egyszeri tényezők okozták az idei első negyedévben, ilyen volt például a készletek feltöltése. A Nyugat-Európában növekvő finanszírozási költségek és a kiadáscsökkentés csökkenthetik a magyar export iránti keresletet, és ez rontja az ország növekedési kilátásait.
"A gazdasági világválság második hullámának legfontosabb tanulsága, hogy a korábban vártnál hamarabb kell helyreállítani a költségvetési fegyelmet - hívta fel a figyelmet a monetáris tanács tagja. - És ebben a környezetben a költségvetési deficitcél növelésének elfogadtatása olyan költségvetési előzmények után, mint a mienk, igencsak nehéz" - jelentette ki az új kormány formálódó fiskális politikájára célozva.
A Bloomberg ugyanis emlékeztetett Matolcsy György kijelölt gazdasági miniszter minapi közlésére, miszerint az új kormány a tervezett 3,8 százalék helyett 6 százalékos GDP-arányos idei hiányt igyekszik majd elfogadtatni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val.
A Magyar Nemzeti Bank a 2008. októberi 11,5 százalékról tíz hónap alatt 5,25 százalékra szállította le az irányadó kamatot. Az MNB következő kamatdöntő ülés május 31-én esedékes.
MTI