„Budapesten még elviselhető a helyzet, de vidéken hatalmas gondok vannak, érzésem szerint a vidéki bevásárlóközpontok a fővárosi vásárlóerő feléből kell, hogy megéljenek”- mondta Horváth Péter, a Mosaic Property ügyvezető igazgatója. A szakember szerint Kelet-Magyarország ebből a szempontból még rosszabb helyzetben van, de a Dunántúlon is vannak – kiskereskedelmi szempontból – nagyon rosszul működő városok, például Nagykanizsa. A Mosaic vezetője szerint a válság még csak most kezdődik, hiszen szerinte semmilyen makrogazdasági fundamentum nem indokolja a vásárlóerő hazai növekedését.
A fejlesztők az üzemeltetés minőségére, átláthatóságára is felhívták a figyelmez, aminek a válság előtt a bérlők nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget. A bérlők úgy látják, hogy nem probléma az új fejlesztések elmaradása, mivel telített a piac és inkább a meglévők minőségén lehetne még javítani. A cég a divatpiacon a kevés nyereséges vállalkozás közé tartozik, Berendi András, a Roland Divatház Zrt. vezérigazgatója szerint ez főleg az aktivitásuknak köszönhető.
Fajcsi Róbert, az Euronics kereskedelmi igazgatója azt mondta, hogy az aranyéveknek számító 2007-es évről folyamatos zuhanás jellemezte a piacot, de az idei év stabilizációs jegyei után a jövőben átfordulhat pozitív irányba a tendencia, és növekedhet a kiskereskedelem volumene.
A Drogerie Markt magyarországi cégvezetője, Görgey András szerint a kommunikáció az egyik legfontosabb eszköz a stabilitás, illetve a növekedés megteremtéséhez. A hazai dm vezetője szerint a vasárnapi nyitva tartás rövidtávon igen, de hosszú távon nem érintené negatívan a forgalmat, azonban kedvezőtlen beavatkozásnak tartja a kívülről való ráhatást, szerinte ezt elsősorban a piac belső folyamatainak kellene szabályoznia. Hasonló véleményen van az egyik legnagyobb könyváruház, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. expanziós vezetője is, Kopcsányi Zoltán, aki hozzátett: a válság elhúzódóban van és hosszabb távú stagnálás van kilátásban.
Privátbankár