Veszélyes gázok: megelőztük az EU-t

Az adatok szerint Magyarországon az uniós átlagnál jóval nagyobb volt a csökkenés. 2007 és 2008 között 2,6 százalék, a bázisidőszakhoz képest pedig tavalyelőttre 36,6 százalék visszaesés következett be.

Hedegaard arra intett, hogy a 2008–2012-re kitűzött célok teljesítése érdekében valamennyi tagállamnak folytatnia kell erőfeszítéseit. Hozzátette: "az a vállalásunk, hogy az Európai Unió területén az 1990-es szinthez képest 2020-ig legalább 20 százalékkal, 2050-ig pedig 80–95 százalékkal csökkentsük kibocsátásunkat, azt jelenti, hogy a kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésnek a jövőben is feltétlenül folytatódnia kell."

Csak az adók segíthetnek?

A jogalkotók és politikai döntéshozók azzal tehetnek a legtöbbet Földünkért, ha adókon, illetve egyéb ösztönzőkön keresztül megpróbálják elősegíteni a környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatok térhódítását és a fosszilis üzemanyagok használatának csökkenését - áll abban a Brüsszelben kiadott jelentésben, amelyet az Európai Bizottság az ENSZ Környezetvédelmi Programjával közösen készített.

A jelentés szerint a főbb gazdaságoknak  "gyökeres változásokat kell megvalósítaniuk" a szűkös erőforrások felhasználása terén. Az elemzés megállapította, hogy a jövedelem megduplázódása  általában 60–80 százalék közötti mértékben növeli a környezeti terhelést.

Janez Potocnik környezetvédelmi biztos szerint a jelentésből egyebek között az olvasható ki, hogy "az adórendszer révén adott árjelzések jelentik az egyik leghatékonyabb és legeredményesebb módját annak, hogy valóban változás következzen be az erőforrások felhasználásában". Angela Cropper, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgató-helyettese arra mutatott rá, hogy a fenntartható gazdasági fejlődés és a környezetvédelmi jólét együttes elérése nem lehetetlen. Ehhez "mindenekelőtt azokat az erőfeszítéseket kell támogatnunk, amelyek a legnagyobb mértékben képesek csökkenteni az ember által a különböző ökoszisztémákban okozott károkat".

MTI