Vészhelyzet Budapesten: 650 busz a megoldás?

A budapesti légszennyezés érdemi csökkentése érdekében mintegy 80 milliárd forintos tömegközlekedés-fejlesztés szükséges három éves ütemezéssel a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) megbízásából készített friss tanulmány szerint

Kelen Csaba, a felmérést elkészítő Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője pénteken, a felmérést bemutató sajtótájékoztatón elmondta: egyszeri beruházásként 66 milliárd forintot kellene fordítani 650 autóbusz beszerzésre, a fennmaradó összeget pedig a szükséges állomás- és buszsáv-fejlesztésekre, valamint tudatformálásra kellene költeni.

Lukács András, a tanulmány elkészítését kezdeményező Levegő Munkacsoport elnöke közölte: ezzel az intézkedéssel lehetne a legolcsóbban és leggyorsabban elérni azt, hogy az agglomerációból naponta a fővárosba autózó 400 ezer ember 30-50 százaléka buszra üljön át. Ezeknek az embereknek a tömegközlekedésre terelése azért kulcsfontosságú, mert a fővárosba érkező kocsik adják a budapesti autóforgalom felét - mutatott rá az elnök.

Jelezte, hogy a becsült költségek akár 70 százalékát európai uniós forrásokból lehetne fedezni. A svájci példát is meg lehetne fontolni, ahol a kamionokra kivetett útdíjakból finanszírozzák a tömegközlekedési fejlesztéseket - tette hozzá Lukács András. Kelen Csaba jelezte, hogy az új buszok miatt a Volánbusznak évente 9 milliárd forinttal nőnének az üzemeltetési költségei, ám ezek egy része a buszjegyekből származó bevétel fedezné.

Szoboszlay Miklós, a GKM környezetvédelmi koordinátora egyetért a Levegő Munkacsoport által kitűzött célokkal, de sokallja az azokhoz szükséges ráfordításokat, még ha azok uniós forrásokból származnak is. Rámutatott, hogy nem csak a főváros, de az ország többi nagyvárosában is feladat a tömegközlekedés fejlesztése. Ezen kívül a szakértő vitatja azt, hogy három éven belül rábírhatók lenne az autósok fele a buszozásra.

Magyarország kiemelten veszélyeztetett

Szoboszlay Miklós megjegyezte, hogy a budapesti tömegközlekedés aránya európai összehasonlításban már most jónak tekinthető. Az autósok aránya 40 százalék, míg más európai nagyvárosokban 70 százalék. A koordinátor jelezte, hogy Budapesten a légszennyezettség, különösen a porszennyezés a klíma miatt alakul ki. Kevesebb a csapadék, mint más forgalmasabb, de kevésbé szennyezett városokban. Épp ezért az utak gyakoribb mosása lehet legkönnyebben eredményre vezető - fűzte hozzá.

Lukács András kitért arra, hogy az elővárosi vasútközlekedésre a tanulmány nem tér ki, mert az ugyan hatékonyabb és vonzóbb tömegközlekedési forma a busznál, de a tervezésére, kivitelezésére fordított idő, és a befektetni szükséges források miatt most nem aktuális. Vészhelyzet van ugyanis Budapesten, hiszen a nagyrészt az autó közlekedésből adódó légszennyezés miatt 1980 és 2005 között az asztmások száma tízszeresére, a tüdőrákosoké háromszorosára nőtt - emelte ki az elnök.

Követendő példaként említette az Európa szerte nemrég bevezetett különböző autóforgalom-korlátozó eszközöket. Brüsszelben és Párizsban útszűkítéssel és elkülönített buszsávokkal, Londonban dugódíjjal, Stockholmban behajtási díjjal igyekeznek élhetőbb várost kialakítani.

Hazamentek a Greenpeace-tagok - a büntetést fizetik
Milyen kárt okoztunk a sarkvidékeken?
Nyakunkon a katasztrófa: tennünk kell valamit
Fokozódik a klíma-háború: ki a felelős?