Nem mondott egyértelműen sem nemet, sem igent – egyelőre tovább folyik a háború.

Felszabadította az orosz hadsereg a Kurszk megyei Szudzsa járásközpontot, valamint Melovoj és Podol települést – közölte csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium.

Az ENSZ legújabb jelentése szexuális bántalmazással és népirtásra irányuló tettekkel vádolja Izraelt. Az izraeli kormányfő visszautasította a vádakat.

Béketeremtő törekvéseiért Nobel-békedíjra jelöli Donald Trumpot, az Egyesült Államok elnökét a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA) – közölte csütörtökön a felsőoktatási intézmény.

Lehetetlen, hogy Ukrajna előbb csatlakozzon az Európai Unióhoz, mint a Nyugat-Balkán országai, ez az integrációs folyamat érdemalapúságának teljes mértékben ellentmondana – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A USAID szétverése nagyon komoly következményekkel járhat, és nem csak a harmadik világban. Több ezer halott már most is lehet, de milliók élete van veszélyben a segélyek és egyéb programok leállítása miatt.

A Kreml egyik tanácsadója elutasította a 30 napos tűzszünet tervét, amelyet Ukrajna már elfogadott a Washingtonnal folytatott szaúd-arábiai tárgyaláson.

A Kormányinfó több fontos bejelentést is hozott a szokásos alákérdezések mellett, például az árrésekről is kiderültek részletek.

Andrzej Duda lengyel elnök szerint az Egyesült Államoknak nukleáris fegyvereket kellene telepítenie Lengyelországba.

A NATO világosan meghatározza, hogy mit kell tennie, ha valamelyik tagországát külső fenyegetés éri. Amikor azonban a fenyegetés az egyik NATO-tag részéről egy másik NATO-tag ellen irányul, az előírt intézkedések homályossá válnak. Káncz Csaba jegyzete.

Szvjatlana Cihanouszkaja az Európai Parlamentben beszélt szerdán, ahol a nemzetközi nőnap alkalmából őt is köszöntötték. Ezután rövid interjút adott lapunknak.

Kedden megtörtént, ami néhány hete még elképzelhetetlennek tűnt: az ukrán vezetés elfogadta a 30 napos tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot. A labda most az orosz térfélen pattog, amelynek szerdán mutatja be a tervét Washington. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő lapcsoportunknak azt mondta, hogy Ukrajnának a legfontosabb szempont most a biztonsági garanciák kérdése, a határokat pedig de facto a jelenlegi frontvonalak mentén húzhatják meg.

Minden készen áll arra, hogy Horvátország bevezesse a kötelező sorkatonai szolgálatot, ami 20 millió euróba (közel 8 milliárd forint) kerül majd évente – jelentette be Ivan Anusic védelmi miniszter szerdán Kninben.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában kéri az oroszok segítségét.  

Az ukrán elnök szavai is erre utalnak.

Az amerikai diplomácia első embere kijelentette mindezt.

A politikus nem írta alá azt a dokumentumot, amin szerepel a neve.

Arra utalnak a jelek, hogy nem fogja megtartani oroszországi pozícióit Ukrajna.

Az Európa Tanács figyelmeztetést küldött Oroszországnak.

Folytatódik az amerikai fegyverek szállítása Ukrajnába – erősítette meg szerdai közös varsói sajtóértekezletén Andrij Szibiha ukrán és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter.

Többen meghaltak, illetve megsebesültek az orosz hadsereg szerda éjjeli rakétákkal és drónokkal végrehajtott légitámadásában.

Szijjártó Péter azt írta: most – három év után – végre tűzszünetről és béketárgyalásokról van szó.

Donald Trump geopolitikai sokkterápiája egy új világrend jele. A Fehér Ház kiszámíthatatlan ura a nukleáris fegyverek elterjedésének újabb körét indítja el – ezúttal nem terroristák, hanem a korábban az Egyesült Államok szövetségeseként ismert országok részéről. Káncz Csaba jegyzete.

Nagyon szoros lett az eredmény.

Megérkezett az Európai Unió válasza arra, hogy az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vetett ki az acél- és alumíniumtermékekre. Az Európai Bizottság bejelentette, hogy áprilistól előbb visszahozzák, majd kiterjesztik az amerikai termékekre kivetett EU-s vámokat.

Ukrajna kész a békére.

Ukrajnába főleg a Globális Délnek, valamint az oroszokkal jóban lévő NATO-tagállamoknak, tehát Szlovákiának, Bulgáriának és Magyarországnak kellene békefenntartókat küldenie egy jövőbeni tűzszünet biztosítására, jelentette ki a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban Gyarmati István diplomata, biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette: az ukrajnai háborút az Egyesült Államok máshogy próbálja megoldani, mint a többi NATO-tagállam, a magyar kormány pedig Washington mögé állt be – szerinte a jelen helyzetben sokkal inkább az Egyesült Államok gyakorol befolyást a magyar kormányra, nem pedig Oroszország.

Moszkvának kell mondania valamit.

Miközben Szaúd-Arábiában magas szintű tárgyalások kezdődtek az Egyesült Államok és Ukrajna között egy esetleges tűzszünetről, az ukrán hadsereg a háború legsúlyosabb dróntámadását hajtotta végre Moszkva és környéke ellen. Az időzítés nyilván nem véletlen – de mi volt Kijev célja, és eléri-e azt? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Az alkotmánybíróság elutasította Călin Georgescu fellebbezését, így véglegesen kizárták a 2025-ös romániai elnökválasztásból. Jogorvoslatra már nincs lehetőség.

Putyin kész folytatni a háborút, ha követelései nem teljesülnek.

Trump vámintézkedései fokozzák a gazdasági bizonytalanságot, visszafogva a fogyasztói kiadásokat és vállalati beruházásokat. Nem ez volt az ígéret.

Mi tűnik az EU hosszú távú biztonsága szempontjából a legjobb megoldásnak, illetve Donald Trump mely lépése fájt leginkább Ukrajnának?

Februárban bemutatták az Oszakai Pavilon terveit. A valóságban pedig a NER közkedvelt takarítóbirodalma, a B+N Referencia Zrt. végezheti el a létesítménygazdálkodási feladatokat a Japánban rendezendő világkiállításon a magyar pavilonban.

Ismét szövetségese segítségére sietett.

Az ukrán hadsereg kedden hajnalban 91 drónnal támadta Moszkvát.

Ezzel közvete a magyar kormányt is visszafogottságra intette az amerikai külügyminiszter?

A gázvezetéken keresztül az ukránok hátába kerülve indított offenzíva orosz jelentések szerint már száz négyzetkilométernyi területet foglalt vissza.

A Patrióta képviselőcsoport szóróanyagot juttatott el az újságírókhoz Strasbourgban az Európai Parlament márciusi ülésszakán.

Külföldi destabilizálási kísérletek, növekvő fenyegetés – a svéd hírszerzés baljós képet fest a jövőről.

Nem néhány képviselő, hanem több száz fős tömeg foglalta el a közszolgálati televízió épületét Belgrádban. Tárgyilagos tudósításokat követelnek.

Bármennyire önelégült lehet most Donald Trump, hogy a világ tetején ül két tekintélyelvű uralkodótársa mellett, mindez csak látszat. Nagy a kockázata annak, hogy a befolyási szférák új rendszerének rossz irányítása erőszakos összeomláshoz vezethet, ahogyan az az európai rendszerrel 1914-ben megtörtént. Káncz Csaba jegyzete.

Valószínűleg a kedd hajnali volt az eddigi legnagyobb dróntámadás az orosz főváros ellen.

Kiugrott Hongkongba, visszafele viszont a bilincs várta a repülőtéren a volt fülöp-szigeteki elnököt.

Lassan egy hónapja van kórházban az egyházfő, aki túl van a közvetlen életveszélyen, de továbbra is „indokolt az óvatosság” állappotával kapcsolatban.

Az egyik hajó amerikai harci gépeknek szállított üzemanyagot, de nem ez volt a legveszélyesebb rakomány. Egy embert keresnek, az okok egyelőre homályban.

Az ausztriai magyar munkavállalók száma januárban ismét emelkedett, és már alig marad el a németekétől. Bár a szezonális hatásoknak megfelelően növekedés történt, új rekord még nem született. Közben a románok száma is tovább nőtt, de lassuló ütemben. Az ukránok létszámbővülése mérséklődött, az afgán, szíriai, iraki és iráni dolgozók aránya pedig még mindig alacsony a közép- és kelet-európai országokból érkezőkhöz képest. De ha repülőrajtot vett a magyar gazdaság, mit keresnek a magyarok a szomszédban? 

Németország védelmét a gazdasági gyengeség, a bürokratikus akadályok és a finanszírozási korlátok fékezik – derül ki az ifo 2025-ös tanulmányaiból. Carsten Breuer tábornok és szakértők szerint a lassú beszerzések, a védelmi ipar alulfinanszírozása és a szigorú szabályozások gátolják a haderő fejlesztését. A reformok kulcsa a strukturális kerékkötők lebontása lehet.