A Csádban elhunyt magyar katonai attasé halálának okát itthon vizsgálják ki

Ebben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyebek mellett arról ír, hogy a társaság feladatainak ellátását is befolyásolta a 2023 áprilisában kitört szudáni polgárháború, amely több, a térségben egymás után lezajlott puccsal párhuzamosan hozzájárult a Száhel-övezet destabilizálódásához, ami jelentős menekültmozgásokat generált – írja a 24.hu.

A külügyminiszter szerint Csád szerepe az Orbán-kormány szemében azért értékelődött fel, mert

a Száhel-övezet többi országához képest

stabil kormányzattal rendelkezik, az Európába irányuló migrációs útvonalak stratégiai pontján helyezkedik el.

A kormány döntése alapján fokozni kell a magyar jelenlétet az övezetben, ezért a humanitárius és fejlesztéspolitikai programok megvalósításáért az ügynökség,

egy fő kiküldött munkatárssal,

már tavaly irodát nyitott. A csádi misszióról egyébként már a tavalyi zárszámadás is ír, melyről a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu is írt.

Az iroda célja, hogy a helyi és nemzetközi szereplőkkel közösen segítsen a csádi kormányzati szerveknek a regionális stabilitás megőrzésében és fenntartásában. Szijjártó Péter beszámolója szerint a társaság tavaly egyébként már több millió forintot költött csádi orvosmisszióra, a Szudánból érkező menekülteket ellátó rendszer megerősítésére.

„A Száhel övezet többi országához képest viszonylag” stabil Csádban néhány napja mintegy negyven katonát öltek meg a Boko Haram harcosai egy laktanyában, a nigériai határ közelében. A dzsihadisták 22 órás ostrom után szállták meg a helyőrséget. Októberben halt meg a N’Djamenába akkreditált magyar katonai attasé, akire szállodai szobájában találtak rá. Halálának pontos okát Magyarországon vizsgálják majd ki.