Az Elysée-palota pénteki tájékoztatása szerint az állam- és kormányfők találkozójának célja „Ukrajna támogatásának és az Oroszországra gyakorolt nyomásnak a fokozása”. A cél a tűzszünet elérése és a béketárgyalások „újraindítása” – tette hozzá az elnöki tanácsadó. A koalíciót, amelyet korábban Franciaország és az Egyesült Királyság kezdeményezett Ukrajna katonai támogatására és biztonsági garanciák nyújtására – mindenekelőtt egy közös katonai alakulat ukrajnai telepítéséről egy békemegállapodást követően –, 35 ország alkotja, főként európaiak, és hétfőn Moldova és Észak-Macedónia is csatlakozik hozzá – jelezte a francia elnökség.
Az idei csúcstalálkozó másnapján a francia nemzeti ünnep alkalmából a párizsi Champs-Élysées sugárúton rendezett nagyszabású katonai díszszemle is Ukrajna támogatását helyezi előtérbe.
A találkozót egy „nagyon erős transzatlanti egymásra találás és egység pillanatában” rendezik, miközben „a harctéri dinamika is kedvezőbben alakul Kijev számára” – hangsúlyozta az elnöki hivatal egy háttérbeszélgetésen. Donald Trump amerikai elnök, aki hosszú ideig inkább orosz kollégájához, Vlagyimir Putyinhoz állt közelebb, mint az ukrán elnökhöz, júniusban a franciaországi Evianban rendezett G7-csúcstalálkozón és a két nappal ezelőtti ankarai NATO-csúcson jelezte azon szándékát, hogy jobban kívánja támogatja Ukrajnát, és fokozni kívánja a nyomást Moszkvára.
A hétfői találkozó „ezt a lendületet fokozza tovább (...), hogy megmutassa, hogy Ukrajna támogatói továbbra is eltökéltek az ukránok mellett, egyáltalán nem fáradtak ki, és Oroszország nem számíthat a fáradtságra” – hangsúlyozta Emmanuel Macron elnök tanácsadója. A koalíció vezetői elsősorban az Ukrajnával folytatott „légi és ballisztikus védelem” terén történő együttműködésre fognak összpontosítani, beleértve a fegyvergyártást is. A tervezett nemzetközi alakulatnak (Multinational Force – Ukraine, MNFU), amelyet a fegyverek elhallgatása után telepítenének Ukrajnába, jelenleg van egy „műveleti vezérkara” Párizs közelében, és ez az erő a tájékoztatás szerint hadgyakorlatokat is kezd, hogy „megmutassa Oroszországnak, hogy minden szereplője készen áll elköteleződni”.
Ezeket a gyakorlatokat Ukrajnán kívül fogják végrehajtani, amíg „a valós telepítés feltételei nem teljesülnek” – tette hozzá az elnöki tanácsadó.
Fotó: DepositPhotos.com
A katonai parádén kedden az ukrán elnök is jelen lesz Emmanuel Macron francia államfő és az Ukrajnát támogató ország közül további legalább 25 vezetője, köztük Friedrich Merz német kancellár és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök mellett.
A francia forradalom kitörésének 237. évfordulója alkalmából rendezendő július 14-i díszmenetben a szárazföldi erők élén több mint harminc országból mintegy ötszáz külföldi katona, köztük egy 25 fős ukrán kontingens fog felvonulni, akiket több mint hatezer francia követ majd. A díszszemlén Magyarország is képviselteti magát egy húszfős kontingenssel. Ez egy „erős szimbóluma lesz Európának, amely tudatára ébredt, hogy a világ veszélyes, és saját kezébe kell vennie a sorsát” – hangsúlyozta az elnöki hivatal. A díszszemle, amelyet Emmanuel Macron tizedik és egyben utolsó alkalommal fog vezetni államfőként, „Franciaország stratégiai újrafelfegyverzését és az európai stratégiai ébredést” is jelképezi – tette hozzá az Elysée-palota. A felvonulás „rekordot” fog jelenteni a résztvevők számában, körülbelül 6800 gyalogos katonával és 30 százalékkal több szárazföldi és légi járművel, mint az elmúlt években. Egy „modernizált hadsereg” fog felvonulni, amelynek költségvetése „megduplázódott 2017 és 2026 között” – hangsúlyozta az Elysée-palota.
(MTI)
