Hazánk 25 éve, 1999. március 12-én csatlakozott az Észak-atlanti Szövetséghez miután Csehország, Magyarország és Lengyelország külügyminiszterei saját nemzeti jóváhagyási folyamataik befejezése után ünnepélyes keretek között letétbe helyezték az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozási okiratokat az Egyesült Államok Missouri állambeli Independence városában - ismertette a szövetség. Mivel a város neve függetlenséget jelent, ezért ezzel a belépés szimbolikus tartalmat is nyert. Jegyezzük meg, hogy a Vladimír Mečiar vezette Szlovákia akkor nem csatlakozott, így e kérdésben az 1991-ben megalakult visegrádi országcsoport egységének nyoma sem volt.
Az első lépések egyikét még 1988 novemberében tette meg Magyarország – holott 1991 júniusáig a Varsói Szerződés tagja volt –, amikor Horn Gyula, akkori magyar külügyi államtitkár beszédet mondott az Észak-atlanti Közgyűlés hamburgi ülésén - idézi fel Nagy Milanda a BGE docense a csatlakozás 20. évfordulójára írt cikkében. A rendszerváltást követően Antall József magyar miniszterelnök pedig 1991 októberében mondhatott beszédet Brüsszelben a NATO miniszteri tanácsának ülésén.
1993 nyarán a NATO a szokásos munkaműhely-találkozóját első alkalommal tartotta meg a Varsói Szerződés egyik volt tagállamában, Magyarországon. Hazánk 1994. február 8-án csatlakozott a Partnerség a Békéért programhoz, és 1996 januárjában jelentette be csatlakozási szándékát a NATO-hoz. Az erről szóló népszavazást 1997. november 16-án tartották, amelyen a szavazati joggal rendelkező lakosság 49,2 százaléka jelent meg, és a szavazók 85,3 százaléka a csatlakozást támogatta. Az alacsony részvétel borítékolható volt, ezért a kormány leszállította az érvényességhez szükséges részvételi minimumot a korábbi 50 százalékról 25 százalékra. A referendumot követően kezdődött meg az ötfordulós csatlakozási tárgyalássorozat. 1999. január végére befejeződött a NATO-tagállamokban a csatlakozási szerződés ratifikációja, és a magyar Parlament beiktatta a csatlakozásról szóló 1999. évi I. törvényt.
Itt röviden áttekintjük, hogy milyen NATO missziókban vettek részt katonáink a szövetség határain túl, most eltekintve a más - az ENSZ és Európai Unió égisze alatti - bevetésektől.
Ahová nem küldtünk katonát
Alig 12 nappal a szövetségi tagságunk elnyerése után a NATO megtámadta Jugoszláviát mégpedig az ENSZ felhatalmazása nélkül azért, hogy megakadályozza a jugoszláv katonaságot abban, hogy elűzze a koszovói albánokat lakhelyükről. A NATO beavatkozása ebben sikeresnek bizonyult. Az Allied Force nevű műveletben Magyarország a szárazföldi csapatok részvételére irányuló felkérést elutasította, viszont engedélyezte légtére és repülőtereinek használatát - számolt be róla többek között az Index. Az Orbán Viktor által vezetett első Fidesz-kormány nem kívánt részt venni a közvetlen katonai akcióban, mivel tartott a vajdasági magyar lakossággal szembeni esetleges szerb megtorlásoktól.
„Tehát 1999-ben Magyarországnak szárazföldön kellett volna megtámadnia Szerbiát…(és az amerikai elnök Bill) Clinton és a britek arra kérték, hogy észak felől hatoljon be Szerbiába, hogy Koszovótól-Vajdaságig nagy területen kelljen védekeznünk, amit (Orbán Viktor magyar miniszterelnök) elvetett. Gerhard Schröder (német kancellár) pedig segített neki, hogy visszautasítsa ezt a nyomást a Fehér Házból" - nyilatkozta később a szerb elnök Alekszandar Vucsics.
Ahová igen, és halottaink is voltak
Kevesebb mint 24 órával a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a NATO-hatalmak először hivatkoztak a Szövetség 1949-es alapító okiratának 5. cikkelyére, amely kimondja, hogy a szervezet bármely tagja elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül. Ekkor ezért a legnagyobb és legjelentősebb tagállam segítségére siettek szövetségesei, hazánkat is beleértve. Az hosszabb elemzést igényelne, hogy miért éppen Afganisztánba mentek az így védekező csapatok, mikor a terrortámadást elkövetők nem onnan származtak, és a merénylők többsége szaudi volt, csakúgy mint vezetőjük, aki Pakisztánban rejtőzködött és ott is ölték meg.
Ahogy a Világgazdaság beszámol róla, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazta a NATO-t, hogy egy nemzetközi egységekből álló szárazföldi haderőt telepítsen Afganisztánba, létrejött a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF), amelyben magyar katonák is szolgáltak. Afganisztánban a magyar katonai jelenlét 2003. január 26-án kezdődött és egészen 2021. június 8-ig tartott. Összesen 7666 magyar katona vett részt a konfliktusban. A magyar kontingens létszáma 2013-ban volt a legmagasabb, ekkor 620 magyar katona tartózkodott az országban, a műveletekben hét magyar vesztette életét, és öten sebesültek meg.
Ahová szintúgy küldtünk katonákat, de kisebb áldozattal
A Koszovó biztonságát garantáló nemzetközi NATO résztvételű erő, a KFOR egy ENSZ-határozat alapján 1999-ben kezdte meg működését, röviddel azután, hogy Szerbia és Montenegró haderejét a NATO bombázással kiűzte volna Koszovó területéről - foglalta össze a Portfolio. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság egészen eddig fegyveres konfliktusban állt a koszovói albán szeparatista UÇK mozgalommal. A volt jugoszláv tartomány, Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta a függetlenségét Szerbiától, ezt az ENSZ tagállamainak kicsit több mint fele, 101 ország ismerte el, köztük hazánk, Magyarország is.
A KFOR a mai napig aktív Koszovó területén, bár a koszovói rendőrség és hadsereg fejlődésével a misszió létszáma és az abban résztvevő tagországok száma is folyamatosan csökken. Egy időben 43 ország összesen 50 ezer katonája vett részt a KFOR-misszióban - köztük nem csak NATO-tagok. A KFOR honlapja szerint 365 katonánk szolgál Koszovóban, ezzel a harmadik legnagyobb kontingenst küldő ország vagyunk a 28 ország között, amelyek összesen 4443 katonát állomásoztatnak az önállóságát kikiáltó egykori Jugoszláv tartományban. Az Olaszország áll az élen 1322 katonával, majd az Egyesült Államok következik 572 fővel. Magyarország után nem sokkal lemaradva áll Törökország, ahonnan 352 katona érkezett. A KFOR élén 2021. október 15. és 2022. október 14. között magyar parancsnok állt, Kajári Ferenc vezérőrnagy személyében.
Sajnos, ahogy többek közt a Telex is jelentette, 2023 májusában a magyar kontingensből a helyi zavargásokat oszlatók közül 20 fő is megsérült, heten súlyosan. Továbbá ahogy a Magyar Nemzet is megírta, 2023 júliusában egy fő öngyilkosságot követett el.
És ahol mi oktattunk másokat
Magyarország az iraki diktatúra 2003. áprilisi megdöntését követően, 2003 augusztusában kapcsolódott be érdemben az iraki stabilizációba egy – a nemzetközi koalíciós erők (MNF) kötelékében szolgáló – 300 fős szállító zászlóalj Irakba telepítésével, amely 2004. december 31-ig látta el feladatát - számolt be róla a kormány. A mandátum lejártát követően a kormány saját hatáskörben döntött arról, hogy Magyarország 2006. szeptember 30-ig részt vesz a NATO újonnan felállított iraki Kiképzőmissziójának (NATO Training Mission – Iraq) tevékenységében. Magyarország először 3 törzstiszttel vett részt ebben és 2007 nyarán 15 fős létszámkerettel fél éves időtartamra átvettük a kiképzett iraki erők felkészültségének ellenőrzésére és „hitelesítésére” létre hívott MALT (Military Advice and Liaison Team) vezetését.
