Tíz uniós tagállam szigorúbb szankciókat követel Oroszországgal szemben, különösen a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának betiltását. A cél, hogy elvágják Moszkvát azoktól a bevételektől, amelyek jelentős részben finanszírozzák Ukrajna elleni háborúját – számolt be a Politico.
A javaslatot Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Dánia, Svédország, Finnország, Csehország, Románia és Írország közösen nyújtotta be.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy Oroszország 2022 februárja óta körülbelül 200 milliárd eurót keresett a fosszilis tüzelőanyagok uniós exportjával, az LNG-behozatal pedig 2024 első felében 11 százalékkal nőtt az előző időszakhoz képest. Az LNG (liquefied natural gas, cseppfolyósított földgáz) olyan földgáz, amelyet -162 °C-ra hűtenek, hogy folyékony állapotban, kisebb térfogattal lehessen tárolni és szállítani.
Fotó: EPA/ANATOLY MALTSEV
A tíz, kezdeményező szerint elengedhetetlen, hogy „a lehető legkorábban” betiltsák az orosz gáz és LNG importját. További intézkedések között szerepel az orosz LNG-tankerflotta korlátozása, a kikötési és tengeri szolgáltatások megtiltása uniós területeken, valamint a fémek – például az alumínium – importjának szankcionálása.
A szankciós csomag része lenne a harmadik országok azon bankintézményeinek szigorúbb ellenőrzése is, amelyek közreműködnek abban, hogy Oroszország megkerülje a nyugati pénzügyi szabályokat, illeetve a dokumentum szerint a kriptoeszközökkel kapcsolatos korlátozásokat is érdemes bővíteni.
Lengyelország szerepe hangsúlyos a kezdeményezők között, mivel 2025 elején átvette az EU Tanácsának soros elnökségét, ami jelentős befolyást biztosít számára az uniós döntéshozatalban. A lengyel uniós elnökségről Bod Péter Ákos közgaudász, a korábbi jegybankelnök írt elemzést:
A Politico szerint Orbán Viktor miniszterelnök már jelezte, hogy ellenzi az energiaágazatot érintő újabb korlátozásokat. Szlovákia szintén az orosz gázimport növelése mellett érvel a tiltás helyett.
A várakozások szerint az Európai Bizottság még az év elején előterjeszti az új szankciós csomagot, amelynek célja, hogy az Ukrajna elleni teljes körű invázió harmadik évfordulójára tovább csökkentsék az orosz bevételeket.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
