Az Allianz német biztosító hitelbiztosításra szakosodott leányvállalata szerint „az extrém hőhullámok strukturális gazdasági kockázatnak tűnnek, amelynek Európa különösen kitett”. A leginkább kitett országok gazdasági növekedése a 2026-2030-as időszakban összesen 5-7 százalékkal csökkenhet az Allianz Trade becslése szerint, amelyet a 2014 és 2024 között megfigyelt legmelegebb öt év adataira alapoz. Ezek az összesített veszteségek Franciaországban 240 milliárd, Olaszországban 147 milliárd, Németországban 131 milliárd, és Spanyolországban 120 milliárd dollárt is kitehetnek. Az 1980-as évek óta a hőhullámok hétszer gyakoribbak, az ilyen időszakokban bekövetkezett halálesetek száma pedig ötszörösére nőtt – hangsúlyozta a tanulmány.
Tudósok egybehangzó véleménye szerint az emberi tevékenység kiváltotta éghajlatváltozás következtében sokkal intenzívebbek az olyan szélsőséges meteorológiai jelenségek, mint a hőhullám, az aszály és az árvizek. Az Allianz Trade által megállapított „kritikus küszöb” mintegy 30 Celsius-fok, amely fölött jelentősen csökkennek a gazdaságban a termelékenységi mutatók. „30 és 35 Celsius-fok között mintegy 1,3 dollárral csökken fokonként és óránként a termelés”. Megfelelő alkalmazkodási stratégia híján a hőstressz miatt elveszett munkaórák aránya 2030-ig várhatóan 2,2 százalékra nő az 1995. évi 1,4 százalékról.
A termelékenységcsökkenés befolyásolja a vállalatok jövedelmezőségét, amelyeknek emellett a költségeik növekedésével is számolniuk kell, amikor az energiafogyasztás Celsius-fokonként mintegy 1,2 százalékkal nő. A jövedelmek, a háztartások fogyasztása és a beruházások fokozatosan csökkennek, egy lehetséges „stagflációs dinamikával”: növekvő árakkal és munkanélküliséggel.
A kevesebb gazdasági termelés révén a hőhullámok próbára teszik az államokat is, csökkentve az adóbevételeket, Franciaországban például akár 1,8 százalékkal – vélik a tanulmány készítői. „Ezzel párhuzamosan az inflációkövető pénzmozgások, az egészségügyi kiadások és az infrastruktúra sürgős javítása szintén növelik a közkiadásokat” – mutat rá az elemzés. Az Allianz Trade évente átlagosan a GDP mintegy 0,5 százalékára becsüli a bevételek és kiadások közötti különbség romlását. A francia deficit a GDP további 2,2 százalékával romolhat. Németország esetében a veszteségek 2030-ig elérhetik akár a GDP 3 százalékát is, amivel Németország a középmezőnyben marad, de a csökkenő oldalon. Adóbevételei a hamburgi székhelyű cég tanulmánya szerint évente mintegy 0,7 százalékkal csökkenhetnek, és mintegy 0,9 százalékkal romolhat évente a pénzügyi mérlege. A dél-európai országok viselik el a jövőben is a legsúlyosabb csapást, míg az Európán kívüli melegebb régiók már alkalmazkodtak a szélsőségesebb hőséghez. Az Allianz Trade szerint a gazdaság alkalmazkodása a szélsőséges hőséghez fő versenyképességi tényező lesz.
(MTI)
Szekeres Pál ma is lette az esküt. 
