Szerda reggel több, az Izrael ciszjordániai tevékenységét elítélő, előző nap megjelentetett nyilatkozatot aláíró ország képviselője azt jelezte:
csak akkor tiltják meg a ciszjordániai telepekről származó termékek behozatalát, illetve korlátozzák a velük folytatott kereskedelmet, ha erről az Európai Unió közösen dönt. Svédország, Dánia és Finnország is értésre adta, hogy önállóan nem kíván ilyen lépést tenni.
Az uniós közös fellépés esélyét viszont csökkenti, hogy augusztus végén Szlovénia új jobboldali kormánya legalább részben felvállalta az EU Izrael elleni intézkedéseinek blokkolását – írta az izraeli portál.
Ed Miliband brit külügyminiszter kedden jelentette be, hogy megtiltja a ciszjordániai izraeli telepeken készült áruk importját, és szankciókat vezet be azokkal a vállalkozásokkal szemben is, amelyek üzleti kapcsolatokat tartanak fenn ezekkel a telepekkel. Az Egyesült Államok izraeli nagykövete Nagy-Britanniával szembeni amerikai ellenlépéseket helyezett kilátásba az intézkedések miatt.
Fotó: MTI/EPA/Alaa Badarneh
Miliband a londoni alsóházban tartott előterjesztésében közölte:
London hivatalos álláspontja szerint a palesztin területek izraeli megszállása törvénysértő, és a Ciszjordániában élő izraeli „telepes terroristák” egyes térségekben etnikai tisztogatásokat hajtanak végre.
Hozzátette: 2023 óta a telepesek az izraeli állam közreműködésével több mint négyezer palesztint üldöztek el lakhelyükről.
Miliband – aki lengyel holokauszt-menekültek gyermekeként született Nagy-Britanniában – keddi alsóházi felszólalásában úgy fogalmazott: büszke brit zsidóként mélységesen hálás Izraelnek, ahol nagymamája otthonra lelt, miután a holokauszt idején meggyilkolták férjét és hatvan további hozzátartozóját.
Hozzátette ugyanakkor: büszkén megélt zsidósága és az a tény, hogy rendíthetetlenül támogatja Izrael létét, egyáltalán nem áll ellentmondásban azzal, hogy támogatja a palesztin állam létrehozását. Meggyőződése szerint ugyanis a kétállami megoldás kínálja az egyetlen lehetőséget arra, hogy az izraeli és a palesztin nép békében, szabadságban és biztonságban élhessen egymás szomszédságában.
Miliband kijelentette: Londonnak nem az izraeli néppel van vitája, hanem a jelenlegi izraeli kormány magatartását ítéli el.
Hozzátette: az izraeli hatóságok az elmúlt négy évben több izraeli telep létesítésére adtak engedélyt palesztin területeken, mint az előző húsz évben.
A brit külügyminiszter elmondta: a palesztin területeken lévő izraeli telepek termékeinek importtilalma mellett London új, átfogó szankciórendszert is kidolgoz, és ennek részeként szembesülnek majd büntetőintézkedésekkel azok a vállalatok és egyéni vállalkozások, amelyek építési, infrastrukturális, finanszírozási vagy ingatlanpiaci szolgáltatásokat nyújtanak az izraeli telepek terjeszkedéséhez.
A brit kormány mindemellett törvényben tiltja meg, hogy Nagy-Britanniában illegális telepek létrehozásához hirdessenek ciszjordániai földterületeket – mondta a brit külügyminiszter. Miliband szégyenteljesnek nevezte, hogy nemrégiben Londonban ilyen területeket árusító expót rendeztek, és kijelentette, hogy ilyesmi nem fordulhat elő többé.
Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete a BBC brit közszolgálati rádió keddi hírműsorában úgy fogalmazott: „kétség sem férhet hozzá”, hogy a brit szankcióintézkedéseknek amerikai részről „következményei lesznek” Londonra nézve az egyes amerikai államok szintjén és a szövetségi kormány részéről egyaránt.
Az amerikai diplomata hangsúlyozta: az Egyesült Államok számos államában vannak érvényben olyan törvények, amelyek alapján a brit vállalatok a továbbiakban nem tudnának semmiféle üzleti tevékenységet folytatni ezekben az államokban, ha a ciszjordániai termékek importtilalmát London bevezeti.
Keddi hírek szerint előzőleg Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Nagy-Britannia közös nyilatkozatot adott ki, amelyben csatlakoztak a brit kezdeményezéshez.
Bejelentették „szándékukat, hogy nemzeti szinten korlátozásokat vezetnek be, illetve európai szintű korlátozásokat támogatnak a nemzetközi jog szerint illegális telepekkel folytatott árukereskedelemre vonatkozóan, illetve nemzeti eljárásaikkal összhangban aktívan vizsgálják eme és más intézkedések lehetőségét”.
Válaszul a telepesáruk nagy-britanniai importjának betiltására Izrael bezárja a kelet-jeruzsálemi brit konzulátust és kiutasítja a brit képviselőket a kirjat-gáti Civil-Katonai Koordinációs Központból (CMCC), – jelentette be kedden Gideon Szaár izraeli külügyminiszter.
A brit szankciók „kirívó” beavatkozást jelentenek az október 27-re kiírt izraeli parlamenti választásokba – tette hozzá sajtótájékoztatóján a miniszter.
(MTI)
220 ezer csirkét érint a baromfipestis. 
