Az orosz-ukrán háború kapcsán az elmúlt hetekben sokat szerepelt a hírekben a nagy hatótávolságú nyugati fegyverek mélyen a nemzetközileg elismert orosz határokon túli célpontok elleni bevetésének kérdése. A nyugati vezetők megosztottnak látszanak, Volodimir Zelenszkij szerint ez elengedhetetlen Ukrajna önvédelme szempontjából, Vlagyimir Putyin pedig arra figyelmeztetett, hogy ez egy újabb veszélyes eszkalációs lépés lenne, és ezzel tulajdonképpen hadiállapot állna be a NATO és Oroszország között.
Az orosz elnök ugyan ilyesmit már sokszor mondott, és a logikájában felfedezhetünk némi bakugrásokat (leginkább azt, hogy amennyiben Ukrajna négy, 2022-ben annektált régiója, valamint a Krím az orosz jog szerint Oroszország része, akkor az azok elleni, ugyanilyen fegyverekkel indított támadásokra miért nem vonatkozik ugyanez) – de ezúttal több igazság van abban, amit mond, mint elsőre gondolhatnánk.
Amerikai rábólintás?
Az igazán érdekes kérdéseket a brit Storm Shadow (illetve az ezekkel gyakorlatilag azonos francia SCALP) robotrepülőgépek bevetése veti fel. Ezeknek az orosz határokon túli bevetését már egy ideje ígérgeti a brit kormány, a múlt héten pedig Keir Starmer brit kormányfő és Joe Biden amerikai elnök személyesen is egyeztettek az ügyben – és tovább halogatták a valódi döntést. Talán olvasóink közül is voltak, akik elgondolkodtak azon, hogy vajon miért kell az Egyesült Államok beleegyezése ahhoz, hogy egy brit-francia koprodukcióban készülő fegyver bevethető legyen oroszországi orosz stratégiai célpontok ellen.
A válasznak csak egyik része az, hogy a NATO vezető hatalmaként, illetve Ukrajna legfőbb katonai támogatójaként az Egyesült Államoknak informálisan legalább minden ilyen döntésbe beleszólása van. Itt másról van szó, és ennek köze van ahhoz, amiért a Storm Shadow-k olyan hatékony fegyverek.
Fotó: MBDA
Az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy az orosz elektronikus hadviselési eszközök képesek megzavarni a kizárólag GPS alapján navigáló, illetve bármilyen külső adatra támaszkodó nyugati (és ukrán) precíziós fegyvereket. A GPS-t használó Excalibur precíziós tüzérségi lőszerek találati pontossága bezuhant az elmúlt évben, de a nagy várakozások övezte GLSDB rakétameghajtású siklóbombák is gyorsan eltűntek az ukrajnai hírekből az első bevetések után. A probléma érinti a HIMARS-ok által kilőtt GLMRS rakétákat is, de ezek még viszonylag hatékonyan működnek.
A Storm Shadow viszont más elven működő navigációt (is) használ. Ugyan a pontos részletek – természetesen – titkosak, az elérhető információk alapján nagyon valószínű, hogy a robotrepülőgép úgynevezett TRN (Terrain Referenced Navigation) rendszert, pontosabban annak TERCOM verzióját használja, amely egy magasságmérő adatai alapján hasonlítja össze a terepet azzal az adatbázissal, amelyet korábban beletápláltak. Ehhez tehát repülés közben nem kell semmilyen külső adatot kapni, és nem is lehet átverni, hiszen mondjuk dombokat, hegyeket, hidakat, magas épületeket nem nagyon lehet csak úgy átmozgatni a megtévesztés kedvéért.
A TERCOM működéséhez azonban szükség van egy nagy pontosságú, műholdas felmérések alapján összeállított topográfiai térképadatbázisra – és ilyennel a NATO-ban csak Amerika rendelkezik. A brit haderő minden bizonnyal van engedélye arra, hogy az adatbázist saját műveleteihez használja, azonban ez arra nem terjed ki, hogy egy harmadik fél számára is rendelkezésre bocsátsák azt.
Kijelölik a célokat
Ez lehet tehát a konkrét oka annak, hogy amerikai beleegyezésre is szükség van akár a Storm Shadow-k orosz célpontok elleni bevetésének. De van azért más is a háttérben.
Ugyanis azt sem szabad elfelejteni, hogy nemcsak a célpontokhoz való eljutáshoz, hanem azok kijelöléséhez is amerikai segítségre lehet szükség. Mostanra nyílt titok, hogy a NATO jelentős hírszerzési segítséget nyújt az ukrán haderőnek, legyen szó például az orosz Fekete-tengeri flottaegységek mozgásának követéséről, az orosz légierő gépeinek és eszközeink megfigyeléséről, vagy az orosz csapatmozgások monitorozásáról, sőt akár konkrét célpontok kijelöléséig (egyes hírek szerint például a Moszkva cirkálót elsüllyesztő ukrán rakéták is „nyugatról” kapták meg a hajó koordinátáit 2022 áprilisában.)
Nem tudjuk biztosan, milyen nemzetiségű összekötők elemzik és adják át ezeket az információkat Ukrajnának. De az biztos, hogy az átadott információk túlnyomó része amerikai eszközöktől származik, hiszen az Egyesült Államok rendelkezik a NATO-n belül messze a legfejlettebb műholdas és elektronikus hírszerzési eszközökkel, de a légtérfigyelő rendszerei is jócskán felülmúlják a szövetség több tagjáét.
Ottfelejtik a határon?
A Storm Shadow-k esetében azonban még ennél is többről lehet szó. Tom Cooper osztrák katonai szakértő szerint ugyanis a robotrepülőgépekbe nem is ukránok és nem is Ukrajnában programozzák be a célkoordinátákat, hanem ezt a munkát egy NATO „célzási csoport” végzi el Ukrajnán kívül.
„Néhány ’man in black’ Angliában és Franciaországban megtervezi a küldetést, beprogramozza a rakéta útvonalát, majd a fegyvert elviszik az ukrán határra, és ’ottfelejtik’. Ezután a másik oldalon ’kíváncsi bámészkodók’ összeszedik, elviszik az ukrán 7. dandár valamelyik légibázisára, felrakják egy Szu-24-esre és bevetik a harcban”
– írja le a folyamatot, hozzátéve:
„Ironikus módon ez azt is jelenti, hogy amikor Puding [Putyin] arról panaszkodik, hogy ezeknek a nyugati fegyvereknek orosz területen történő bevetése egyenlő lenne egy NATO-támadással az Orosz Föderáció ellen, akkor igaza van.”
Valójában persze a fegyver bevetését már ukránok, ukrán eszközökről végzik, és talán nincs akkora különbség ez, illetve aközött, hogy mondjuk egy a NATO által szállított GMLRS rakétát NATO hírszerzési információk alapján ukránok, ukrán földön programoznak célra és vetnek be – de tény: a Storm Shadow-k mélyen orosz területen lévő célpontok elleni bevetése ilyen szempontból is az eszkaláció egy újabb lépcsőfoka lenne. (Gondoljunk csak bele abba, hogy ha válaszul mondjuk Oroszország valamilyen módon támadást intézne ez ellen a bizonyos NATO célzási egység ellen – lehetne erre teljes meggyőződéssel mondani Nyugaton, hogy a nemzetközi jogot megsértő lépés lenne? Ha tényleg úgy zajlik a folyamat, ahogy fentebb leírtuk, akkor ez az egység közvetlenül részt vesz az Oroszország elleni harci műveletekben.)
Az már más kérdés, hogy Storm Shadow-kból elég kevés van raktáron, gyártásuk sem futtatható fel látványos mértékben, így oroszországi bevetésük sem lenne döntő fordulata a háborúnak. Az is kérdés, hogy mennyire kell tiszteletben tartani Putyin újabb és újabb vörös vonalaitól, vagy félni a lehetséges következményektől. Ne feledjük, az orosz elnök már például a nyugati harckocsik Ukrajnába küldése előtt is azt mondta, ez már a NATO belépését jelenti a háborúba – aztán nem történt semmi. De tény, hogy a Storm Shadow-k oroszországi bevetése átlépne egy újabb ilyen vonalat, és ezt tudva némileg érthetőbb az a döntésképtelenség, ami látszólag Nyugaton uralkodik ezzel kapcsolatban.
