Zsákutcába jutottak az év elején elkezdődött tárgyalások Kuba és az Egyesült Államok között – közölte kedden Bruno Rodríguez, a karibi szigetország külügyminisztere, ami kevés reményt enged arra, hogy feloldják az egyébként is katasztrofális gazdasági állapotban lévő kommunista országot sújtó amerikai szankciókat – írja az MTI.
Rodríguez elmondta, hogy az amerikai büntetőintézkedések egyenesen halálesetekhez vezettek Kubában, ugyanis a súlyos élelmiszer-, üzemanyag-, gyógyszer- és elektromosáram-hiány lényegében elviselhetetlenné tette a szigetország majdnem 11 millió lakosából csaknem 9 milliónak az életét.
Hangsúlyozta, hogy mindennek ellenére Kuba továbbra is nyitott a párbeszédre és a nézeteltérések békés rendezésére a kölcsönös tisztelet és a kubai belügyekbe való be nem avatkozás elve alapján. Az Egyesült Államok a kubai vezetést már régóta nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartja, és azt állítja, hogy szankciókra van szükség a havannai hatalom megváltoztatására. Havanna mindig visszautasította ezt. Az Egyesült Államok által januárban bevezetett üzemanyag-blokádot az ENSZ szakértői „jogellenesnek” és a kubaiak emberi jogai megsértésének ítélték.
Rodríguez sérelmezte azt is, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma „megfélemlíti” az ENSZ tagállamait, és „nyomást gyakorol rájuk” annak érdekében, hogy minél későbbre halasszák az amerikai blokád megvitatását. Az ENSZ-ben július 7-re tervezett vita általában megelőzi azt a nagyrészt szimbolikus, nem kötelező érvényű határozatot eredményező szavazást, amelyet a tagállamok majd az év egy később időpontjában, valószínűleg a Közgyűlés szeptemberben kezdődő ülésszakán tartanak meg, és amelynek eredményeképpen nyilvánvalóan ismét fel fogják szólítani az Egyesült Államokat, hogy szüntesse meg a Kubával szembeni szankciókat.
Az ENSZ eddig 31 alkalommal szavazott – egyebek között 2025 novemberében is – arról, hogy felszólítsa-e az Egyesült Államokat a több évtizedes kereskedelmi embargó megszüntetésére. Ezek a szavazások korábban szinte egyhangúak voltak, és általában csak az Egyesült Államok és Izrael voksolt nemmel. Az idei szavazás azonban különös jelentőséget kap Kuba számára, miután Donald Trump amerikai elnök kormánya januárban üzemanyag-blokádot, valamint új szankciókat vezetett be a sziget ellen, és ezek a külföldi befektetések elmaradásához, valamint az idegenforgalom szinte teljes összeomlásához vezettek.
Újabb patthelyzet alakult ki. 
