100 milliós kártérítést akart
A felperesek keresetének alapjául Csányi Sándornak, a 2012-es közgyűlést követő sajtótájékoztatón elhangzott kijelentése szolgált. E szerint ha Kásler Árpád és az OTP Bank között folyó perben a Kúria felülvizsgálat során a bank javára dönt, a bank polgári és büntető úton eljárást kezdeményez a felperesek ellen. A felperesek szerint ez a kijelentés sértette személyiségi jogaikat, ezért nem vagyoni kártérítésként 100 millió forintot kértek a banktól.
Kásler Árpád korábban közzétette kártérítési keresetének kivonatát, ebben az áll: "A nem vagyoni kárpótlás összegét úgy kell meghatározni, hogy az – az eset összes egyedi körülményét figyelembe véve és mérlegelve – alkalmas legyen arra, hogy a pénzzel nem mérhető hátrányokat másnemű, pénzbeli előnyök nyújtásával hozzávetőlegesen kiegyensúlyozza." (...) "mivel az alperes az ismert adatok szerint Magyarország egyik vezető pénzintézete és azon belül az ország leggazdagabb embere is érintett, az Ő vagyonukhoz mérten a felperes nagyon szerény kártérítési összeget jelölt meg. "
Nem tudták érdemben elbírálni
A Privátbankár most úgy értesült: a Törvényszék elutasította Kásler OTP elleni kártérítési igényét. A július végén megszületett végzés szerint a felperesek keresetüket hiányosan nyújtották be, így az érdemi elbírálásra alkalmatlan volt. A keresetből sem az nem volt megállapítható, hogy melyik felperest érte sérelem, sem pedig az, hogy milyen sérelem érte őket.
Információink szerint a házaspárnak közel 100 ezer forint kereseti illetéket kell lerónia; az ítélet azonban nem jogerős.
Az előzmény: erről a perről beszélt Csányi
Kásler Árpádnak nem ez az első peres ügye az OTP-vel. Devizahitele ügyében első fokon a Békés Megyei Bíróság, másodfokon a Szegedi Ítélőtábla már a javára döntött, és jogerős ítéletében kimondta: a hitelszerződés folyósításnál és törlesztésnél használt eltérő árfolyamra vonatkozó passzusai semmisek.
Az OTP ezután felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, a testület azonban felfüggesztette a per tárgyában indított felülvizsgálati eljárását, és az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte. Az Európai Unió Bírósága azonban elutasította a sürgős tárgyalásra vonatkozó indítványt a Kásler-perben, így az akár másfél évig is elhúzódhat.
