A már meglévő (deviza) hitelekre az elszámolás 20-25 százalékos csökkenésén felül a Magyar Nemzeti Bank becslései szerint további 3-4 százalékos további törlesztőrészlet-csökkenést fog okozni. Összességében az ügyfelek 65-70 százaléka kap majd a felvételkorinál olcsóbban hitelt, a lakáshiteleknél esetükben a forintosítás utáni hitelek esetében a felvételkori átlagos 4 százalékos kamatszint 3,7 százalékra csökken majd, míg a szabadfelhasználású hiteleknél 5,2 százalékról 4,8 százalékra csökkenhet – mondta el Vonnák Balázs, a jegybank igazgatója sajtótájékoztatójukon.
Az az ügyfél, akinek az induló svájci frank hitelének teljes költsége (kamat és kezelési költség) 3,1 százalék alatt volt, nem tudnak úgy kijönni, hogy az új szabályok okán ne emelkedjen a forintosítás okán a hitelének kamata – nekik engedélyezi a törvény, hogy megtartsák devizahitelüket. Ez a lakáshitelesek 6,1, a szabadfelhasználású hitellel rendelkezők esetében 1,3 százalékát érintheti a jegybank szerint. A számításokban bizonytalanságot okoz ugyanakkor, hogy a jegybanknak nincsenek egzakt számai arra, hogy a bankok a konstrukciókban a kamatokon felül milyen kezelési költségeket érvényesítettek. (A szabályozás szerint ott, ahol a kezelési költség százalékos mértékben volt megadva, ott a kezelési költségnek be kell épülnie a kamatba úgy, hogy a felszámított felár ennek figyelembevételével csökken.)
Nem kell átváltani a hiteleket akkor sem, ha a hátralévő futamidő 6 év alatt van. Ez a rendesen törlesztő hitelek 6,5 százalékát érinti, itt kérdés, hogy a már felmondott vagy lejárt, de még nem teljesített hitelekkel mi lesz – ez a teljes hitelállományon belül 10,8 százalékot jelent. .
Vonnák Balázs figyelmeztetett, hogy a törvény értelmében a kamatfelár-módosítás a jövőben csak a jegybank által a későbbiekben meghatározott feltételrendszer teljesülése után lesz lehetséges a bankoknak.
NHP-hajtotta vállalati hitelezés
Ami a hitelezési helyzetet illeti a magyar bankszektorban, azzal kapcsolatban az MNB szakemberei arról beszéltek, hogy a vállalati oldalon a hitelek terén az nhp I egyszeri hatását nem számolva 1,5 százalékkal bővült a kihelyezés, ez a bővülés egyértelműen a forintkihelyezéseknek volt betudható. Ugyanakkor az idei adatokba a jegybank beleszámolta az nhp II. adatait, így a 97 milliárdos hitelbővülés lényegében a jegybanki konstrukciónak köszönhető – november végén az nhp kihelyezés az 500 milliárd forintot közelíti.
A vállalati hitelfeltételek az év során lényegében változatlanok voltak (bár az előrejelzések kismértékű szigorítást jeleznek), ám látni kell, hogy a válság utáni beszigorított hitelezési gyakorlat nem enyhült számottevően – így a jegybank szerint van még tere a feltételek további enyhítésének, ennek stimulálására szolgál az nhp meghosszabbítása – mondta Vonnák Balázs, a jegybank igazgatója.
A kamatcsökkentési ciklus begyűrűzött a vállalati kamatokba, s így a finanszírozási költségek is jelentősen csökkentek – lényegében Szlovénia és Lengyelország szintjén vagyunk, a vállalatok ugyanakkor Szlovákiában és Csehországban még olcsóbban tudják finanszírozni magukat.
Ami a hitelkeresletet illeti a bankok a hosszú távú hitelek iránt is érzékelnek keresletet – ez vélhetően szintén nhp-hatás – s stabil a kereslet a rövid távú, likviditásjavító kölcsönök iránt.
Enyhülő hitelfeltételek a lakossági oldalon
A lakossági oldalon a háztartási hitelezést még mindig a korábbi devizahitelek törlesztése dominálja, s bár a háztartások még mindig nettó törlesztők, ám az új forinthitelek okán ez a pozíció egyre inkább a 0-hoz közelít. A III. negyedévben a 2013-as 120 milliárd forint után 150 milliárd forint új hitelt helyeztek ki a bankok.
A hitelfeltételekben a fogyasztási hitelek terén kifejezetten engedékenynek tűntek a bankok az elmúlt időszakban, s a lakáshitelezés terén is enyhültek a feltételek, bár a bankok e téren kismértékben szigorítanak majd a várakozások szerint – bár lehet, hogy ez csak a szigorúbb hitelezési szabályok okozta érzet leképeződése.
A jegybank értékelése szerint a lakossági hitelfelárak határozottan csökkentek, de régiós szinten továbbra is magasak.
Megerősítette Németország hosszú és rövid lejáratú hazai és külső államadósság-kötelezettségeinek lehetséges legjobb, „AAA/A-1 plusz” besorolását az S&P. 
