Az MNB azt közölte, hogy működése törvényes, az IMF-nek történő adatszolgáltatással nem lépte túl a hatáskörét. A Magyar Nemzeti Bank az adatszolgáltatással banktitkot nem sértett és azt a hitelintézeti törvény sem zárja ki, hogy az IMF-által jogszerűen igényelt egyes adatokat az MNB az IMF-nek továbbítsa - fogalmaztak.
Az MNB értetlenül áll az előtt, hogy miközben az Állami Számvevőszék elnöke február 13-án még nem látott okot a büntetőfeljelentésre, addig alig egy héttel később a sajtóból arról értesült a jegybank, hogy az ÁSZ mégis büntetőeljárást, nyomozást kezdeményezett az ügyben. Tette mindezt úgy, hogy maga az ÁSZ jelentése az IMF-nek történt adatszolgáltatással kapcsolatban mindössze egy olyan javaslatot tartalmaz, hogy a jegybank elnöke "intézkedjen a felhatalmazás nélküli adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség megállapításáról, a felelősség okainak feltárásáról és az eljárási hiba megszüntetéséről." Az Állami Számvevőszék javaslatának az MNB maradéktalanul eleget tett.
A jegybank emlékeztet arra, hogy korábban az MNB ellen indított eljárásokat bűncselekmény hiányában megszüntette az illetékes hatóság. Domokos László, az ÁSZ elnöke múlt szerdán ismertette a jegybankot vizsgáló számvevőszéki jelentést, amely szerint két szempontból sem volt törvényes az MNB működése. Az ÁSZ vezetője azt mondta, hogy az MNB - a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban - a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a hét legnagyobb kereskedelmi bankról az IMF-nek 2010. augusztus 23-áig.
Az ÁSZ nem jelentett föl senkit, csak jelzéssel élt
A számvevőszék azt mondta, hogy a magyar médiában megjelent hírek többségével ellentétben az Állami Számvevőszék nem feljelentést tett a Nemzeti Bank ellenőrzéséhez kapcsolódódva, hanem jelzéssel élt az illetékes hatóságok irányába. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az M1 Híradónak szerdán azt mondta: a Fővárosi Főügyészség az ügyben feljelentéskiegészítést rendelt el, amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízta meg. Hozzátette: a nyomozóhatóság a feljelentés kiegészítése után hivatali visszaélés, valamint gazdasági titok megsértése bűntettének gyanúja miatt elrendelte a nyomozást.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
