A Bankszövetség méltánytalannak tartja a devizahiteles törvény Parlament előtt lévő javaslatát - jelentette ki a Bankszövetség mai sajtótájékoztatóján Kovács Levente főtitkár. A bankok képviselői a Parlament előtt álló jogszabálycsomaggal kapcsolatban több pontban fogalmazták meg aggályaikat.
Meglehetősen furcsának tartják, hogy a jogszabály alapján úgy tűnik, mintha folyamatosan törvényellenesen működtek volna, miközben az elmúlt évek során minden szektorszintű és egyedi banki vizsgálatai érdemi visszaélésekre a devizahitelek terén nem derítettek fényt. A Bankszektor jogalkalmazó, mindig az adott jogszabályi környezet szabályait figyelembevéve dolgozik. A bankok ezen felül azt is furcsállják, hogy már ezen kormányzat idejében, 2010-ben sor került a devizahitelezés komoly mértékű szigorítására, amikor a szerződések módosításának feltételeit is szabályozták. Az akkori szabályokat a mostani törvénnyel ugyanaz a kormányzat írja felül. Mivel a bankok a napokban is kötnek szerződéseket, amelyek az új szabályok értelmében tisztességtelennek mondhatóak, ez komoly jogbizonytalanságot okoz.
A jogalkotó a lakáshitelek esetében 2011-től, a szabad felhasználású devizahitelek esetében pedig idén július 1-től tartotta korábban indokoltnak a devizaközép-árfolyam bevezetését. Ennek fényében furcsa, hogy most visszamenőlegesen alkalmazná ezt a szabályt. A Bankszövetség továbbra is kiáll amellett, hogy az árfolyamrés alkalmazása nemzetközileg elismert, valós gyakorlat, amelyet a bíróság úgy mondott ki semmisnek, hogy mögötte érdemi közgazdasági, banküzemtani érvek állnak.
A bankok tiltakoznak a kollektív bűnösség elve ellen is, amelyet megbélyegzőnek tartanak, hiszen hazánkban 150 hitelintézet egymással versenyezve alakította/alakítja a kondícióit.
A pénzintézetek szerint a devizahiteles-kérdés megoldására lett volna megfelelő megoldása a kormányzatnak, hiszen az évi 220 millió forintos rendes adófizetésen felül a külön adóterhek és az egyéb intézkedések (végtörlesztés) további 1000 milliárd forintos többletterhet rakott a szektorra. Ez azt jelenti devizahitel-szerződésenként 2 millió forintos többletterhet kellett viselniük a pénzintézeteknek.
Az elévülést a magyar és az európai jogelvek egyértelműen rendezik, ezért a Bankszövetség rendkívül problémásnak tartja az általános jogelvek megváltoztatását pillanatnyi érdekek okán.
A törvénytervezet perindításra vonatkozó határidejét a Bankszövetség indokoltnak látná meghosszabbítani, erről tegnap az NGM-mel, ma pedig az Igazságügyi tárcával tárgyaltak a bankok képviselői - mondta Kovács Levente.
A rendezést a forintosítással együtt lenne érdemes megtenni, hiszen nincs értelme két lépcsőben végrehajtani a szabályozást. Miután a kormány jelezte, hogy az idei évben forintosítani szeretné a hiteleket, a Bankszövetség is ennek figyelembevételével alakítja ki álláspontját és teszi meg szakmai javaslatait. Ebben a helyzetben nem érdemes kétlépcsős törvényt alkotni a bankok szerint.
A piaci árnál kedvezőbb forintosítás ötletével - amit Rogán Antal vetett fel - nem tudnak mit kezdeni a bankok, hiszen a Kúria is kimondta, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfél futotta a kedvezőbb kamatért, ráadásul az árfolyam alakításába - amelynek a törlesztőrészletek megugrásában a legnagyobb a felelőssége - a bankok nem tudtak beleszólni.
A generális megoldás azt sem teszi lehetővé, hogy kiszűrhetőek legyenek a potyautasok: a pozitív adóslista és egyéb szabályozói hiányosságok miatt ezernél több adósnak van tíznél több hitele - az ő megmentésük aligha lehet társadalmi érdek.
Azt, hogy összességében mekkora összeget is érinthet a mostani törvényjavaslat a módosítók előtt (elévülés) képtelenség megmondani, Kovács Levente szerint ezért értelmetlen nagy és nagyobb számokkal dobálózni - a részletek ismertében lehet ezekkel számolni.
A főtitkár fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a magyar bankszektor tőkemegfelelése kiváló, a hazai bankok így bármilyen teher ellenére képesek lesznek biztonságosan kiszolgálni az ügyfeleket, nincs ok arra, hogy bármilyen pánik alakuljon ki a piacon. Kovács Levente szerint ugyanakkor az új helyzet nyomán fúziók lehetnek a hazai bankpiacon.
Rafal Trzaskowski, Varsó polgármestere csütörtökön bejelentette, hogy a lengyel főváros hivatala bejegyezte az első azonos nemű házasságot az anyakönyvébe. 
