A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának döntése értelmében az MNB lehetővé teszi a lakossági devizahitelek kivezetéséhez kapcsolódóan kötött banki devizaswap ügyletek lejárat előtti, részleges lezárását.
A bankok az elszámolási és a forintosítási tendereken tavaly novemberben megvett deviza értékének 20 százalékáig zárhatják le a legfeljebb 2016 márciusában lejáró, feltétel nélküli devizaswapokat. Ez legfeljebb 1,8 milliárd eurós deviza-felhasználást jelent a jegybank számításai szerint. Az MNB szerint a bankok számára érdemi könnyítést jelentő és a bankrendszer likviditásának csökkenését időben szétterítő lépést az tette lehetővé, hogy tavaly ősz óta nőtt a jegybank devizatartalék-mozgástere. A lezárás lehetőségének megteremtése hozzájárulhat a banki alkalmazkodás felgyorsításához, így a rövid lejáratú külső adósság további mérséklődéséhez.
Mint azt korábbi cikkünkben már írtuk a tavalyi megoldás feltételeiben azért szabta meg a jegybank azt, hogy a devizalikviditást maga is derivatív ügyletek segítségével biztosította a bankoknak, mivel így az „eladott” eurónak döntő része továbbra is az MNB tartalék-portfólióját gazdagítja. (Emiatt okozhatott kissé meglepetést, hogy az üzlet után sem volt változás a jegybanki tartalékadatokban.) A fenti feltételek miatt nem nyílt lehetősége a bankoknak, hogy azonnal visszafizethessék külföldi devizaforrásaik nagy részét, hiszen a swapok lejáratáig nem jutnak hozzá ténylegesen a devizához. Ez többletköltséget jelent a bankoknak, tekintve, hogy a pénzintézetek a lejáratoknak megfelelő időpontokig fizetniük kell az ügyletek forrásköltségét.
A fentiek fényében a mostani jegybanki döntés csak korlátozott segítséget jelent, hiszen csak a 2016. márciusig lejáró swap-ügyleteket lehet zárni, ami azt jelenti, hogy 4 tételt (2015. június, szeptember, december és 2016. március) lehet zárni, miközben az ügyletek 2016. egész évben, sőt 2017-ben is tartanak. Persze érthető, hogy piaci ítéletekre érzékeny jegybank rendkívül óvatosan bánik a devizatartalékkal.