Egyre többen és egyre gyakrabban intézzük pénzügyeinket is számítógépen vagy okostelefonon, hiszen jóval gyorsabb, egyszerűbb és kényelmesebb, mint elmenni egy bankfiókba. Ráadásul egyre több ügyben, például hitelfelvételnél vagy számlanyitásnál sincs már feltétlen szükség a személyes jelenlétre. Ezzel azonban a csalók is tisztában vannak, és egyre gyakrabban próbálnak meg visszaélni a gyanútlan ügyfelek bizalmával. Ezért nem árt figyelnünk arra, hogy kinek és milyen adatokat adunk meg – figyelmeztet a Takarékbank.

Az adathalász-kísérletek során leggyakrabban vagy telefonon próbálnak meg személyes adatokat megtudni, vagy olyan üzenetet küldenek, amelyben bizalmas adatok megadását, egy link vagy egy csatolt dokumentum megnyitását kérik. Ha nem ismerjük fel ezeket, könnyen meglehet, hogy hozzáférnek a banki adatainkhoz, és még a számítógépünket vagy okostelefonunkat is megfertőzhetik, sokszor teljesen észrevétlenül. Bárki találkozhatott már rosszul megszerkesztett, magyartalan, átlátszó kísérletekkel, de nehezebb dolgunk akadhat a jól felépített, hitelesnek tűnő csalásokkal.

Hogyan ismerhetjük fel az adathalászatot?

Ezek a jelek bármelyike már önmagában is gyanúra adhat okot:

• Gyanús feladó – például egy betűeltérés a valós névtől (takarebank.hu)
• Eltérések a megszokott formai jegyekben – nem a megszokott formátumú a megszólítás, a szövegezés hangneme, az aláírás
• Nyelvtani vagy helyesírási hibák – furcsa, szokatlan kifejezések, magyartalan megfogalmazás, nyelvtani hibák
• A sürgetés bármely formája – felhívás azonnali reakcióra, egy váratlan veszélyre vagy jó lehetőségre hivatkozva
• Váratlan levél – a levél olyan előzményekre hivatkozik, amelyek emlékeink szerint nem történtek meg, vagy a feladótól nem szoktunk ilyen jellegű megkeresést kapni
• Bizalmas információk kérése – például felhasználónevet, jelszót vagy ügyfél adatot kérnek az üzenetben, amelyek megadása a jogszabályok szerint csak megfelelő biztonsági körülmények között történhet
• Visszautasíthatatlan ajánlat – az üzenet túl szép ahhoz, hogy igaz legyen

Biztos, hogy a bankom keres?

Könnyebben kiszúrhatjuk a csalásokat, ha tisztában vagyunk azzal, hogy milyen felületeken kommunikálhat velünk a bankunk. A Takarékbank a személyes, fióki ügyintézés mellett számos csatornán, például Netbankon, Facebookon, weboldalán, SMS-ben, postai levélben és telefonos ügyfélszolgálatán is nyújthat tájékoztatást ügyfeleinek. Azonban sosem küld direkt Netbank linket, és sosem kér személyes adatokat, például Takarék Netbank belépési jelszót, bankszámlaszámot, bankkártya adatokat, vagy más bizalmas adatot. Ha ilyen üzenetet kapunk, akkor azonnal fogjunk gyanút, és ne kattintsunk rá a linkre vagy a csatolmányra, ne adjuk meg a kért adatot!

Ha pedig az ügyfélszolgálat nevében telefonon keresnek, és a bankszámlánk, bankkártyánk adatait, vagy a Netbank jelszavunkat kérik, azonnal bontsuk a vonalat, a pénzintézetek ugyanis telefonon sem kérik el ügyfeleik személyes adatait. Ahogy azt sem kérik, hogy utaljunk át egy bizonyos összeget egy bankszámlára, vagy fizessünk online a bankkártyánkkal. A Takarékbank fizetésre felszólító értesítést Netbankon keresztül vagy postai úton, valamint figyelmeztető SMS formájában küldhet, de ezekben sem lehet link, és nem kér számlaszámot vagy bármilyen egyéb személyes adatot.

Mit tegyünk, ha csalásra gyanakszunk?

Álljunk meg egy pillanatra, mielőtt bármilyen linkre, csatolmányra kattintanánk, vagy telefonon elárulnánk a személyes adatainkat. Gondoljuk át, hogy felismerjük-e a fent felsorolt ismertetőjegyeket? Ha valami nem stimmel, ne válaszoljunk a feladónak, inkább töröljük az üzenetet, vagy bontsuk a vonalat, és feltétlenül vegyük fel a kapcsolatot a bankunk valódi ügyfélszolgálatával.