TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A finomra hangolt kommunikációs fogások helyett egy az egyben letámadta Demján Sándor üzletember Spéder Zoltánt és azzal vádolja, "kiszipolyozzák" a takarékokat. A szövetkezeti integráció tagjai ezt nem hagyták annyiban, cáfolják Demján állításait. Közben farvízen felúszva a Bankszövetség is azt állítja: a takarékokhoz húz a kormány szíve a bankokkal szemben.

Egymásnak esett Demján Sándor milliárdos üzletember és a TakarékBank: Demján nem kevesebbet állított keddi, Orbán Viktornak címzett nyílt levelében, mint azt, hogy teljesen mások a számok a takarékintegrációnál, mint amiről a miniszterelnököt tájékoztatták, leginkább azért, mert a Spéder Zoltánhoz tartozó FHB többmilliárdos veszteségét a takarékokkal tüntetik el. Demján levelére aztán válaszolt a TakarékBank és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, cáfolva az állításokat, de beszállt a csörtébe a Bankszövetség is, amelynek vezetője, Patai Mihály váltig állítja, hogy kormány kedvez bizonyos érdekcsoportoknak.

Besegítenek

De kezdjük az elején: Demján, aki az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökeként írt, azt állítja, hogy az integrációs célok finoman szólva is kisiklottak, Orbánt pedig félretájékoztatják a takarékszektor pénzügyi adatait illetően.

A levélben azt írja "a Takarékszövetkezetek mérlegfőösszege jelentősen csökkent, nyeresége + 10 milliárd forintról - 2 milliárd forint veszteségbe fordult."

Demján szerint ugyanakkor a Spéder Zoltánhoz kerülő TakarékBank tizenhatszorosára növelte a nyereségét, a szintén hozzá tartozó integrációs tag FHB viszont tízmilliárdos veszteséggel húzza le a szektor teljesítményét. Azzal folytatja, hogy az FHB 2015 második felében 30 milliárd forintos tőkehiánnyal küzdött, ennek pótlására pedig határidőt állapított meg a bankfelügyelet. Demján szerint ezt a lyukat piacról nem tudta volna betömni az FHB ezért

"Spéder Zoltán, az FHB és a TakarékBank meghatározó tulajdonosa a takarékszövetkezeti szektorra gyakorolt helyzeténél fogva arra kényszerített bizonyos szövetkezeteket, hogy a fenti tőkeemelést hajtsák végre úgy, hogy a névérték hétszeresén vegyenek új részvényeket."

Ezzel az FHB megmenekült. Demján azzal vádolja Spédert, hogy "céghálót" szőnek a takarékok köré "parazitaként szívják el erőforrásaikat". A betéteket a Diófa Alapkezelő alapjaiba irányítják, az alapkezelő pedig a piaci ár háromszorosát, 3,5 százalékot számol fel a kezelésre - írják. A levél szerint Spéder arra készül, hogy a Takarékszövetkezetekkel vásároltassa fel az FHB részvényeit, ezzel finanszírozva a többmilliárdos veszteséget. Demján Sándor a levél végén arra kéri a miniszterelnököt, hogy ne hagyja "százharmincezer részjegytulajdonos kisemmizését".

Demján nem mond igazat, minden rendben

Nem telt bele sok idő, és már jött is a válasz a Takarékbanktól.

Sajnos Demján Sándor ismét tanúbizonyságát adta annak, hogy még mindig nincs tisztában az általa korábban kihasznált szektor pénzügyi folyamataival, fejlődésével és tényleges számaival - írják közleményükben.

A pénzintézet pontról pontra próbálta cáfolni Demján állításait. Mint írják,

  • az integráció jól megy, a törvényben meghatározott keretek között érik el a célokat
  • a mérlegfőösszeg most 2400 milliárd forint, az ügyfelek pedig biztonságban vannak
  • a szektor egyszer sem ért el 10 milliárdos eredményt, de kétmilliárdos veszteséget sem
  • a Takarékbank 2014-ben 2 milliárdos, míg 2015-ben 3,2 milliárdos adózott eredményt ért el, nem növelte tizenhatszorosára a nyereségét
  • az FHB semmilyen hatással nem volt a tavalyi eredményre.

A takarékok is beszálltak, és a 87 tagból 80 által aláírt levelet juttattak el válaszul:

Mély megdöbbenéssel és felháborodással olvastuk a tegnapi napon közzétett nyílt levelét, amelyben számos, nyilvánvalóan alaptalan, minden szakmaiságot nélkülöző, a valóságtól elrugaszkodott állítást, hazugságot fogalmazott meg a takarékszövetkezetek eredményeivel és a teljes takarékszövetkezeti szektor teljesítményével kapcsolatban.

[...]

Ami még fájóbb, hogy nyílt levelében foglalt állításaiból az következik, Ön lenézi, az önálló véleményalkotásra és az abból következő önálló döntéshozatalra képtelennek tartja a takarékszövetkezeteket. Ezt nemcsak megalázónak tartjuk, hanem annak újabb visszaigazolásának tekintjük, hogy Ön – az Ön által vezetett Szervezettel együtt – soha nem tekintette partnernek a szövetkezeti hitelintézeteket.

[...]

Ha valaki megpróbálja félretájékoztatni Orbán Viktor Miniszterelnök urat a Takarékbank és a takarékszövetkezeti szektor ügyében az éppen Ön, a nyílt levelében megfogalmazott alaptalan vádaskodásokkal és hazugságokkal!

- írják a TakarékBank állításait is visszhangzó posztban.

A szomorú harmadik

Szerdán viszont beszálltak a csetepatéba azok is, akiknek legjobban fáj a szövetkezeti integráció: Patai Mihály, a Bankszövetség vezetője még Demján előtt öt nappal írt levelet a kormánynak, ám azt csak a balhé kirobbanása után szivárogtatta ki a hvg.hu. Patai azt írja, hogy a kormány részrehajló, a bankokat háttérbe szorítják a takarékokkal szemben, ez pedig torzítja a versenyt, aminek az ügyfél látja kárát és a hitelezést sem tudja beindítani a bankszektor, pedig ezért mindent megtenne a kormány.

A Bankszövetség elnöke konkrétan megnevezi a problémákat:

  • a bankadó nem sújtja úgy az integráció tagjait, mint a bankokat
  • nem csak a Magyar Nemzeti Bank gyakorolja a felügyeleti jogokat a tagok felett
  • verseny nélküli előnyökhöz jut a Takarékbank a szövetkezetben
  • a takarékszövetkezeti integráció tagjainak kötelezettségeiért integráción kívüli bankoknak kell néha helyt állniuk.

Patai Mihály is nekimegy az Integrációnak: "fontosnak tartjuk, hogy a létrejött integrációk az eredeti céljuknak megfelelően működjenek. A takarékszövetkezeti integráció ne terjedjen ki a takarékszövetkezeti múlttal nem rendelkező kereskedelmi bankokra..." - áll a levélrészlet a hvg cikkében, amely kimondatlanul is (az egyébként Bankszövetség-tag) FHB-ra utal, amelynek intézetei beléptek az integrációba.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Erre költi idei eredményét a Magyar Nemzeti Bank
Baka F. Zoltán | 2020. október 21. 18:24
Matolcsy György jegybankelnök felelt Szél Bernadett kérdéseire.
Pénzügyi szektor Ezen múlik az éves GDP-nek megfelelő pénzügyi termék árazása - hogy vizsgázott a rendszer?
Magyar Nemzeti Bank | 2020. október 21. 10:56
Az MNB kezdeményezésére 2016 májusában bevezetésre került a BUBOR esetében a kötelező érvényű jegyzési rendszer. Az új rendszer jelentősen növelte az éves magyar GDP-vel megegyező nagyságú pénzügyi termék árazásához használt BUBOR jegyzések információtartalmát és a hátteret biztosító bankközi piac forgalmát. A 2019-es évre elvégzett statisztikai elemzés alapján a BUBOR jegyzések továbbra is megbízhatók, az új információk gyorsan beépülnek a referenciakamatba, melyet a továbbra is aktív egyedi kamatjegyzők és azok eltérő jegyzési stratégiái biztosítanak. Az MNB a jegyzések folyamatos monitorozásával támogatja a rendszer stabil megbízható működését.
Pénzügyi szektor Tíz milliárdos hitellel segíti a NER balatoni megaprojektjét az orosz szuperbank
Privátbankár.hu | 2020. október 1. 15:49
A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) csaknem 10 milliárd forint (27 millió euró) összegű kölcsönt hagyott jóvá 18 éves futamidővel a szántódi Balaland családi üdülőhely és szabadidőközpont megépítéséhez - közölte a pénzintézet csütörtökön. A finanszírozásban a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) is részt vesz.
Pénzügyi szektor NER-es belügy lehet a Takarékbank legújabb tranzakciója
Csabai Károly | 2020. szeptember 27. 15:22
A Takarék Csoport által megvásárolni kívánt Duna Takarék Bank három fő tulajdonosa közül ugyanis Garancsi István és Hernádi Zsolt Mol-vezér felesége rendelkezik közel 20-20 százalékos részesedéssel - tudta meg laptársunk a győri székhelyű kis hitelintézet elnök-ügyvezetőjétől.
Pénzügyi szektor A nyugdíjasok netbankolni kezdtek, a lakosság pénzt váltani - mi lesz a magyar bankokkal?
Gáspár András | 2020. szeptember 24. 16:29
Sokkal jobb helyzetben érte a válság a bankszektort és a teljes magyar gazdaságot, mint 2008-ban, ezért annak hatásai sem lesznek annyira megrázóak a hazai bankvezérek szerint. A Közgazdász-vándorgyűlésen kiderült, hogy a lakosság meglepően jól állt át a digitális bankolásra, a hitelmoratóriumért egyelőre nincs tolongás, viszont a megtakarításoknál furcsa folyamatokat is látnak a bankvezérek. A fintechek után most a bigtechek fenyegetik a szektort, a felügyelet védelmében bíznak.
Pénzügyi szektor Megjött a Takarék Csoport étvágya, két újabb bankot is megvehet
Csabai Károly | 2020. szeptember 23. 06:00
A Duna Takarék Bank és a Polgári Bank megvásárlásáról már folynak a tárgyalások - értesültünk megbízható forrásból. Információnkat sem a Takarékbank, sem az egyik kiszemelt pénzintézet nem erősítette meg, de nem is cáfolta, érdeklődésünkre egységesen annyit közöltek, most mással vannak elfoglalva.
Pénzügyi szektor Óriásbank ilyet korábban soha nem tett
Privátbankár.hu / MTI | 2020. szeptember 11. 06:54
Jane Fraser személyében először neveztek ki női elnök-vezérigazgatót a Wall Street egyik nagy bankja, a Citigroup élére.
Pénzügyi szektor Hitelkartellen innen és túl: mi a végtörlesztési kartell-ügy és az ítélet üzenete 2020-ban?
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 9. 19:07
A Fővárosi Törvényszék 2020. júliusi ítéletével zárul, de aktualitásából továbbra sem veszít a lakosságot és a hazai bankszektort egyaránt súlyosan érintő, 2011-ben indult hitelkartell-ügy. Mit üzen az ítélet, milyen „tanulságok” szűrhetőek le az ügyből? Egyáltalán változott-e a helyzet a kilenc évvel ezelőtti devizahitel-végtörlesztések óta akár a jogalkotás, bankszektor és lakossági hitelfelvevők vonatkozásában? A 2009. évi gazdasági válság-okozta árfolyamváltozások miatt kezelhetetlenné váló devizahitelek végtörlesztése kapcsán 2011-ben, magyar versenyhivatal eljárásával indult ügy áttekintése ezeket a kérdéseket vizsgálja.
Pénzügyi szektor Fontos a fenntartható fejlődés - lépett a jegybank
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 9. 10:21
Az MNB Zöld Programja keretében szakmai és civil szervezetekkel együttműködve törekszik a magyarországi zöld gazdaság finanszírozásának elősegítésére, a klímaváltozáshoz és más környezeti problémához köthető kockázatok csökkentésére.
Pénzügyi szektor Az első hullámot meglepően jól átvészelték a hazai bankok
Csabai Károly | 2020. szeptember 9. 06:07
Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a hiteleik viszonylag jól fogytak. Ami azért jó hír, mert tompíthatja a hazai gazdaság Covid-19 miatti – Varga Mihály pénzügyminiszter által 5 százalék körülire becsült – idei visszaesését. Különösen a babaváró kölcsönök iránti kereslet volt élénk, de vitték a szintén államilag támogatott hitelkonstrukciókat is.
Friss
hírlevél