Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A finomra hangolt kommunikációs fogások helyett egy az egyben letámadta Demján Sándor üzletember Spéder Zoltánt és azzal vádolja, "kiszipolyozzák" a takarékokat. A szövetkezeti integráció tagjai ezt nem hagyták annyiban, cáfolják Demján állításait. Közben farvízen felúszva a Bankszövetség is azt állítja: a takarékokhoz húz a kormány szíve a bankokkal szemben.

Egymásnak esett Demján Sándor milliárdos üzletember és a TakarékBank: Demján nem kevesebbet állított keddi, Orbán Viktornak címzett nyílt levelében, mint azt, hogy teljesen mások a számok a takarékintegrációnál, mint amiről a miniszterelnököt tájékoztatták, leginkább azért, mert a Spéder Zoltánhoz tartozó FHB többmilliárdos veszteségét a takarékokkal tüntetik el. Demján levelére aztán válaszolt a TakarékBank és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, cáfolva az állításokat, de beszállt a csörtébe a Bankszövetség is, amelynek vezetője, Patai Mihály váltig állítja, hogy kormány kedvez bizonyos érdekcsoportoknak.

Besegítenek

De kezdjük az elején: Demján, aki az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökeként írt, azt állítja, hogy az integrációs célok finoman szólva is kisiklottak, Orbánt pedig félretájékoztatják a takarékszektor pénzügyi adatait illetően.

A levélben azt írja "a Takarékszövetkezetek mérlegfőösszege jelentősen csökkent, nyeresége + 10 milliárd forintról - 2 milliárd forint veszteségbe fordult."

Demján szerint ugyanakkor a Spéder Zoltánhoz kerülő TakarékBank tizenhatszorosára növelte a nyereségét, a szintén hozzá tartozó integrációs tag FHB viszont tízmilliárdos veszteséggel húzza le a szektor teljesítményét. Azzal folytatja, hogy az FHB 2015 második felében 30 milliárd forintos tőkehiánnyal küzdött, ennek pótlására pedig határidőt állapított meg a bankfelügyelet. Demján szerint ezt a lyukat piacról nem tudta volna betömni az FHB ezért

"Spéder Zoltán, az FHB és a TakarékBank meghatározó tulajdonosa a takarékszövetkezeti szektorra gyakorolt helyzeténél fogva arra kényszerített bizonyos szövetkezeteket, hogy a fenti tőkeemelést hajtsák végre úgy, hogy a névérték hétszeresén vegyenek új részvényeket."

Ezzel az FHB megmenekült. Demján azzal vádolja Spédert, hogy "céghálót" szőnek a takarékok köré "parazitaként szívják el erőforrásaikat". A betéteket a Diófa Alapkezelő alapjaiba irányítják, az alapkezelő pedig a piaci ár háromszorosát, 3,5 százalékot számol fel a kezelésre - írják. A levél szerint Spéder arra készül, hogy a Takarékszövetkezetekkel vásároltassa fel az FHB részvényeit, ezzel finanszírozva a többmilliárdos veszteséget. Demján Sándor a levél végén arra kéri a miniszterelnököt, hogy ne hagyja "százharmincezer részjegytulajdonos kisemmizését".

Demján nem mond igazat, minden rendben

Nem telt bele sok idő, és már jött is a válasz a Takarékbanktól.

Sajnos Demján Sándor ismét tanúbizonyságát adta annak, hogy még mindig nincs tisztában az általa korábban kihasznált szektor pénzügyi folyamataival, fejlődésével és tényleges számaival - írják közleményükben.

A pénzintézet pontról pontra próbálta cáfolni Demján állításait. Mint írják,

  • az integráció jól megy, a törvényben meghatározott keretek között érik el a célokat
  • a mérlegfőösszeg most 2400 milliárd forint, az ügyfelek pedig biztonságban vannak
  • a szektor egyszer sem ért el 10 milliárdos eredményt, de kétmilliárdos veszteséget sem
  • a Takarékbank 2014-ben 2 milliárdos, míg 2015-ben 3,2 milliárdos adózott eredményt ért el, nem növelte tizenhatszorosára a nyereségét
  • az FHB semmilyen hatással nem volt a tavalyi eredményre.

A takarékok is beszálltak, és a 87 tagból 80 által aláírt levelet juttattak el válaszul:

Mély megdöbbenéssel és felháborodással olvastuk a tegnapi napon közzétett nyílt levelét, amelyben számos, nyilvánvalóan alaptalan, minden szakmaiságot nélkülöző, a valóságtól elrugaszkodott állítást, hazugságot fogalmazott meg a takarékszövetkezetek eredményeivel és a teljes takarékszövetkezeti szektor teljesítményével kapcsolatban.

[...]

Ami még fájóbb, hogy nyílt levelében foglalt állításaiból az következik, Ön lenézi, az önálló véleményalkotásra és az abból következő önálló döntéshozatalra képtelennek tartja a takarékszövetkezeteket. Ezt nemcsak megalázónak tartjuk, hanem annak újabb visszaigazolásának tekintjük, hogy Ön – az Ön által vezetett Szervezettel együtt – soha nem tekintette partnernek a szövetkezeti hitelintézeteket.

[...]

Ha valaki megpróbálja félretájékoztatni Orbán Viktor Miniszterelnök urat a Takarékbank és a takarékszövetkezeti szektor ügyében az éppen Ön, a nyílt levelében megfogalmazott alaptalan vádaskodásokkal és hazugságokkal!

- írják a TakarékBank állításait is visszhangzó posztban.

A szomorú harmadik

Szerdán viszont beszálltak a csetepatéba azok is, akiknek legjobban fáj a szövetkezeti integráció: Patai Mihály, a Bankszövetség vezetője még Demján előtt öt nappal írt levelet a kormánynak, ám azt csak a balhé kirobbanása után szivárogtatta ki a hvg.hu. Patai azt írja, hogy a kormány részrehajló, a bankokat háttérbe szorítják a takarékokkal szemben, ez pedig torzítja a versenyt, aminek az ügyfél látja kárát és a hitelezést sem tudja beindítani a bankszektor, pedig ezért mindent megtenne a kormány.

A Bankszövetség elnöke konkrétan megnevezi a problémákat:

  • a bankadó nem sújtja úgy az integráció tagjait, mint a bankokat
  • nem csak a Magyar Nemzeti Bank gyakorolja a felügyeleti jogokat a tagok felett
  • verseny nélküli előnyökhöz jut a Takarékbank a szövetkezetben
  • a takarékszövetkezeti integráció tagjainak kötelezettségeiért integráción kívüli bankoknak kell néha helyt állniuk.

Patai Mihály is nekimegy az Integrációnak: "fontosnak tartjuk, hogy a létrejött integrációk az eredeti céljuknak megfelelően működjenek. A takarékszövetkezeti integráció ne terjedjen ki a takarékszövetkezeti múlttal nem rendelkező kereskedelmi bankokra..." - áll a levélrészlet a hvg cikkében, amely kimondatlanul is (az egyébként Bankszövetség-tag) FHB-ra utal, amelynek intézetei beléptek az integrációba.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Az OTP-nél nem tartják indokoltnak a hitelmoratórium meghosszabbítását
Csabai Károly | 2021. május 7. 10:56
Magyarországon ugyanis a legmagasabb az oltottsági arány Európában, ennek köszönhetően nálunk indulhat be legelőször a dinamikus gazdasági növekedés – jelentette ki Bencsik László, a legnagyobb hazai hitelintézet vezérigazgató-helyettese az OTP első negyedéves eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. A bank egyébként éves szinten 5 százalékos GDP-növekedést vár.
Pénzügyi szektor Az Ersténél már látják a fényt a vírusalagút végén
Csabai Károly | 2021. május 5. 11:07
Ezt különösen a lakossági jelzáloghitelek és a vállalkozói mikrohitelek fokozódó igénylésére alapozzák, valamint arra, hogy erősödött a kártyahasználat, miközben az online vásárlások aránya növekszik.
Pénzügyi szektor A teljes vállalati hitelállomány 12 százaléka sérülékeny a moratórium szempontjából
MTI | 2021. április 29. 12:46
A teljes vállalati hitelállomány 12 százaléka, a háztartási szektorban 10 százaléka tekinthető pénzügyileg "kifeszítettnek", sérülékenynek a moratórium szemnpontjából - mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Protfolio.hu online hitelkockázati és behajtási konferenciáján csütörtökön.
Pénzügyi szektor Kisebb hibákat tár fel vagy kutakodó előfutár a tőkepiaci felügyeleti ellenőrzés
Dr. Gál István vezető jogász, MNB | 2021. április 29. 10:55
Bár sok tőkepiaci intézmény még alig hallott róla, az MNB jó három éve – eddigi vizsgálatain túl – egy új eszközt, az elsősorban kisebb súlyú, jelentősebb intézkedést nem igénylő hiányosságok feltárására hivatott felügyeleti ellenőrzést is bevethet. Ez a vizsgálatoknál sokkalta gyorsabb, s részben mellőzi annak formai kötöttségeit is. Segítségével az MNB rögtön jelezheti a piacnak az észlelt problémát, az ellenőrzött intézmény pedig azonnal orvosolhatja a feltárt hiányosságot. Ha mégis jelentősebb súlyú problémák merülnek fel az intézménynél, a felügyeleti ellenőrzés vizsgálatba fordulhat át: az ellenőrzés ilyenkor a vizsgálatok „kutakodó előfutára”. Dr. Gál István, az MNB tőkepiaci jogérvényesítési vezető jogászának írása.
Pénzügyi szektor Pénzügyi és környezeti tudatosságot tanul ezen a héten 350 ezer diák
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 16:03
Ezen a héten 1600 iskolában zajlanak a Fenntarthatósági Témahét programjai és rendhagyó tanórái. Kiemelt téma a zöld gazdálkodás alapjainak elsajátítása.
Pénzügyi szektor Zs. Nagy István lett a Magyar Lízingszövetség elnöke 
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 15:04
A két évtizedes lízingpiaci tapasztalattal rendelkező Zs. Nagy István, a Merkantil-csoport kockázatkezelési igazgatója lesz a Magyar Lízingszövetség elnöke, a szervezet eddigi vezetője, Nyikos Katalin továbbra is elnökségi tag marad.
Pénzügyi szektor Kkv-k: 151 milliárd forint NHP Hajrá-s lízingszerződésre
Privátbankár.hu | 2021. április 9. 10:32
Összesen 151,2 milliárd forintértékben finanszírozták a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásait, eszközbeszerzéseit a lízingtársaságok a Magyar Nemzeti Bank NHP Hajrá programjában tavaly április óta – közölte a Magyar Lízingszövetség.
Pénzügyi szektor Megérkezett a Google Pay, egy magyar bank ügyfelei már használhatják
Privátbankár.hu | 2021. április 7. 15:51
Magyarországon a K&H vezeti be elsőként a Google Pay okostelefonos fizetési megoldást a hazai pénzintézetek között. A szakértők szerint az utóbbi időben felgyorsult pénzügyi digitalizációnak mindez újabb lendületet adhat.
Pénzügyi szektor Jelentett az ÁKK az idei első negyedévről 
MTI | 2021. április 1. 17:15
Az ÁKK csütörtöki közleménye szerint az első negyedévben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021. évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 37 százalékban teljesült 2021. március 31-ig. A magyar állam szabad likviditási tartalékai hozzávetőlegesen a GDP 5,5 százalékát teszik ki az első negyedév végén.
Pénzügyi szektor Valóban két éven belül egyesíteni lehet három nagybankot? - A hét videója
Izsó Márton - Csabai Károly | 2021. március 26. 20:04
A koronavírus-járvány harmadik hullámának kellős közepén jelentette be a Magyar Bankholding Zrt., hogy a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülési folyamata alig valamivel több mint két év múlva, 2023 közepén lezárulhat. Heti videónkban kollégánk, Csabai Károly azt járja körül, mennyire lehet reális ennyi időn belül egybetolni három nagybankokat, s például kell-e félnie az OTP-nek.
hírlevél
depositphotos