A Sberbank eredményét rontotta, hogy 5,8 százalékkal 857 milliárd rubelre emelkedett az a tartalék, amit a növekvő nem fizető hitelállomány ellensúlyozására kellett félretennie. A nettó kamatjövedelem 33,6 százalékkal 47,9 milliárd rubelre esett.
Az Oroszország elleni gazdasági szankciók, az ukrajnai válság miatti bizonytalanság, az orosz gazdaság egyre romló állapota és a rubel árfolyamának gyengülése szintén ártott a banknak.
Mi a helyzet a magyar piaccal?
|
Magyarországon megvenné az állam? Maga a Sberbank szeptember közepén egyszer cáfolta, hogy a magyar érdekeltség eladásával foglalkozna, ám ezt követően – hiába jelentek meg a bank értékesítésével kapcsolatos hírek egyre gyakrabban a sajtóban – már nem reagáltak. Alátámasztotta a magyar piac elhagyásának gondolatát, hogy a korábban erős lakossági jelenlétet tervező bank január közepén öt bankfiókot zárt be. Kormányzati oldalról ugyanakkor a Sberbank neve hivatalosan még soha nem hangzott el. |
German Gref, a Sberbank vezetője szeptember közepén azt mondta, hogy ukrán és magyar leánycége bizonyos nehézségekkel küszködik. A bankvezér szerint "Magyarországon a gazdasági helyzet alapvetően nem rossz, a szabályozási környezet azonban nagyon bonyolult". Magyarország esetében a Sberbank "azt fogja nézni, hogy mit lehet ezen a piacon változtatni".
A Sberbank három éve szerezte meg 505 millió euróért a Volksbank kelet- és közép-európai leányvállalatait, köztük a Magyarországi Volksbank Zrt.-t, amely két éve november 1-jétől Sberbank Magyarország Zrt. néven működik. 2012 szeptemberében 5,2 milliárd dollárért adta el a Sberbank 7,58 százalékát az orosz jegybank, megtartva 50 százalék plusz egy szavazati jogát.
Tavaly a Sberbank a piaci tőkeértéke alapján Európa harmadik legnagyobb hitelintézete volt mintegy 70 milliárd dollárral a HSBC (170 milliárd dollár) és a Santander (80 milliárd dollár) után.
Az „önmegsemmisítő kártya” segíthet: még ha ki is szivárog az adat, nem lesz jó semmire. 
