Önként adják oda a csalóknak a pénzüket – Nem tanulnak a magyarok

Romantikus ígéretek, fantasztikus nyeremények, valótlan hírek támadás alatt álló bankszámláról - ilyen nyilvánvaló trükkökkel és sokszor az állampolgárok beleegyezésével hízlalják saját zsebüket a csalók. A kiberbűnözés azonban ennél sokkal összetettebb probléma, és a magyarok bankkártyái és bankszámlái ellen irányuló támadásokkal évente még mindig több milliárd forinthoz jutnak hozzá a bűnelkövetők. A gond a tájékozatlanság: tízből csak hárman képesek itthon felismerni azt, ha online csalási kísérlettel állnak szemben.

Amikor egy károsult önként „odaadja” a pénzét

Csak az elmúlt 10 napban hat pénzügyi visszaéléssel kapcsolatos csalás esettanulmányát töltötték fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) KiberPajzs aloldalára a szakemberek. A cél az edukáció, ami azért elengedhetetlen, mert a csalók még mindig naponta átlagosan egy lakás árát, vagyis 72 millió forintot lopnak el ilyen módszerekkel.

Június közepén egy soproni idős nő 2 millió forintot utalt át egy magát rendőrnek kiadó ismeretlennek azért, mert elhitte, veszélyben van a bankszámláján tartott pénze. A csalás akkor derült ki, amikor visszahívta azt, akit rendőrnek hitt, és kiderült, hogy egy közben elérhetetlenné vált görögországi számról keresték. Volt, akit e-mailben értesítettek arról, hogy nyert valamit. Megkérték, hogy kattintson az üzenetben lévő linkre, és adja meg a bankkártyája adatait, a CVC kódját is elkérték volna, ez gyanús lett, és bár ez utóbbit végül nem árulta el, még így is több mint 70 ezer forintot emeltek le a bankkártyájáról a csalók.

Még mindig sokan dőlnek be a romantikus csalásoknak is milliós veszteséggel. Egy pápai nőt károsított meg így pár hét alatt 2 millió forinttal egy közösségi médiában kamuprofillal rendelkező, magát amerikai katonának beállító férfi.

Amikor az ügyfél védekezik, de a csalók ügyesebbek  

A KiberPajzs Program 2022 őszén indult el a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, az Országos Rendőrfőkapitányság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, valamint a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság kezdeményezésére. A programhoz később több szervezet és minisztérium csatlakozott. Tavaly azonban az adatok alapján egyértelmű volt, hogy keményebb fellépésre van szükség. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke 2025 nyarán jelentette be az „öt csapás” intézkedéscsomagot a kiberbűnözés megfékezésére.

A program csak részben hozott sikert. Mint ahogy arról beszámoltunk az év első három hónapjában 2025 negyedik negyedévhez képest 2000-rel kevesebb sikeres pénzforgalmi visszaélés történt és majdnem 200 millió forinttal csökkent ezek összértéke, de ez eltörpül ahhoz a számhoz képest, hogy még mindig csaknem 52 ezer esetben a csalók megszerezték az ügyfelek pénzét, és ezzel csaknem 6 milliárd forint kárt okoztak. Az év első három hónapjában több mint 48 ezer sikeres bankkártyás csalást követtek el Magyarországon átlagosan 36 ezer forint értékben. Eközben 234 ezer sikertelen csalási kísérlet volt.

Ha bankszámlát ért támadás, akkor az átlagos összeg több mint 1,2 millió forint volt. Március végéig csaknem 4,2 milliárd forintot emeltek le a csalók 3500 banki ügyfél számlájáról döntően a mobilbanki applikáció feltörésével. A bankkártyás támadás esetében pedig jellemzően határon átnyúló forgalomban és vásárlás során történtek a visszaélések.

Veszélyben a pénzügyi ökoszisztéma?

Egy nemrég közzétett kutatás szerint tízből csak három magyar képes felismerni, hogy online csalási kísérlettel áll szemben - derült ki a Cyber Islands kiberbiztonsági közösségének a Mastercard szakmai támogatásával készített kutatásából, amely során 1000 főt kérdeztek meg 18 és 65 éves kor között. 

Wittinghoff Dániel, a Mastercard Magyarország kiberbiztonsági megoldások üzletfejlesztési igazgatója elmondta, bár a magánszemélyek úgy látják, hogy felkészültek a digitális csalásokkal szemben – a megkérdezettek 82 százaléka ezt gondolta magáról – a kutatásban összeállított elméleti teszt ezt jócskán megcáfolta. Valójában a magyarok 40 százaléka „digitálisan éretlen”.

Közepes ismeretekkel rendelkezett a válaszadók 32 százaléka, míg a digitálisan érettek csoportja csupán 29 százalékot tett ki. A legveszélyeztetettebb csoport elsősorban nem a tudatlansága miatt sérülékeny, hanem azért, mert túlzottan magabiztos. A felmérést kitöltők negyede még a legszokványosabb csalási technikáknak is bedőlt, nem ismert fel például egy hamis weboldalt, egy kamu közösségimédiás profilt, vagy egy olyan hírt, amelyet a mesterséges intelligencia generált.

A kutatásból az is kiderült, hogy van egy olyan korcsoport, amelyik éppen az ellenkezőjét gondolja magáról, mint amit a felmérés kiderített: a legtipikusabb magabiztos, de alacsony tudású felhasználók körét a 18 és 29 év közötti, falvakban élő, alacsony iskolázottságú nők tették ki. A Mastercard Magyarország kiberbiztonsági megoldások üzletfejlesztési igazgatója kiemelte, kutatásuk arra mutatott rá, hogy az idősebb korosztály, vagyis a 40 és 60 év közötti magasabban iskolázott, városi korcsoport a legfelkészültebb ezekben a kérdésekben. Külön korcsoportos bontásben nézve két szegmenst emelt ki az igazgató. Az egyik a 30-39 év közötti egyetemet végzett Budapesten lakó férfiak, akiknek csaknem 55 százaléka számít digitálisan képzettnek. De emellett az is érdekes, hogy a vidéki nagyvárosokban élő egyetemet végzett 60-65 év közöttiek tájékozottsága is aránylag jó, ebben a csoportban a nők felülreprezentáltak, és 46 százalékuk számít digitálisan jól képzettnek.

Wittinghoff Dániel elmondta, hogy a cégek ugyanakkor nem járnak élen a tudatosságban, bár nincsenek kevésbé kitéve a támadásoknak, mint a magánszemélyek. Nincsen például rendszerszintű védelem beépítve a legtöbb hazai kkv napi működésébe. Ez nagyon rossz irány, mert összességében a sok bizonytalansági tényező akár még a teljes hazai pénzügyi ökoszisztéma biztonságát is veszélyeztetheti, összegezte a szakember.