Lakatos Péter bíró az ítélet indoklásakor kifejtette, a 2005 nyarán létrejött fogyasztási hitelszerződés az ügyleti kamat és a kezelési költség egyoldalú módosítására lehetőséget adó pontja nem felelt meg a jogszabályokban rögzített tartalmi követelményeknek. A szerződés – a bíró megfogalmazása szerint – példálózó felsorolása nem tartalmazta részletesen, mely esetekben és milyen mértékben változtathatja meg a pénzintézet a kölcsön ügyleti kamatát és kezelési költségét.
A felperes, Bán Tamás feleségével 2005 májusában 11,45 millió forint svájci frank alapú, 240 hónapos futamidejű jelzáloghitelt vett föl az OTP-től egy domaszéki építkezéshez. A változó kamatozású hitel kezdeti ügyleti kamata 2,49 százalék volt, ennek mértékét a bank azonban egyoldalúan csaknem 6 százalékig emelte. A bank 2006 januárja és 2011 januárja között összesen tizenkétszer módosított a hitel kamatán, tizenegy esetben fölfelé.
A per során a pénzintézetet képviselő ügyvéd kifejtette, a kölcsönszerződés részletesen tartalmazza a törlesztőrészlet változásának feltételeit. A megállapodás teljes egészében megfelelt a jogszabályoknak és a banki gyakorlatnak, és a felperes által aláírt kockázatfeltáró nyilatkozatban is részletesen szerepeltek azok a körülmények, amelyek a törlesztőrészlet emelkedését eredményezhetik.
A bíró közölte, amennyiben az ítélet jogerőre emelkedik, a felpereseknek és a banknak úgy kell elszámolniuk egymással, hogy nem vehetik figyelembe az egyoldalú kamatmódosításokat. A peres felek követeléseinek elszámolása azonban hosszabb bizonyítást, feltehetően szakértő bevonását igényli, ezért volt szükség a részítélet meghozatalára.
Bán Tamás az ítélet kihirdetését követően elmondta, számítása szerint a kezdetben 80-90 ezer forintos, majd időközben duplájára emelkedő havi törlesztőrészletük az ítélet jogerőre emelkedése esetén 40 százalékkal csökkenhet.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
