A gyenge gazdasági kilátások és az egyes iparágakat érintő nehézségek miatt az előrejelzések alapján a következő két évben sem várható a vállalati hitelkihelyezés növekedése, igaz, a zsugorodás mértéke csökken majd.
A régióban mindenhol növekedni kezdett a vállalati hitelezés, csak itt nem
Míg a régióban 2012-ben már megindult a vállalati hitelezés növekedése, addig Magyarországon tavaly is folytatódott a vállalati hitelállomány 2008. óta tartó csökkenése. A válság kezdete óta változó mértékben, de folyamatosan zsugorodik hazánkban a vállalati hitelállomány, ami az elmúlt négy év során igen jelentős, mintegy 20%-os csökkenést jelentett.
Ez a visszaesés a vállalati hitelállomány negyedéves változására vonatkozó MNB előrejelzés alapján várhatóan a következő két évben is folytatódni fog, hiszen a hitelezési feltételeket befolyásoló fő tényezők a hitelkihelyezés szigorításának irányába mutatnak. Előre láthatóan ez a csökkenés az eddigiekhez képest kisebb mértékű lesz, azonban éves szinten még mindig mintegy 4-5%-ot tehet ki – mondta el Huszár Róbert.
A csökkenő hitelezési hajlandóság az oka a vállalati hitelezés szűkülésének
A vállalati hitelkihelyezést három fő tényező, a bankok tőkehelyzete és likviditási helyzete, valamint a hitelezési hajlandóság befolyásolja. Jelenleg a hazai bankrendszer tőkehelyzete jónak tekinthető, főként az anyavállalatok forrásainak köszönhetően. A régiós viszonylatban igen alacsony tőkemegtérülési mutató viszont visszafogja a hitelezési tevékenységet.
A bankrendszer likviditási helyzete a csökkenő hitel/betét aránynak köszönhetően szintén javuló tendenciát mutat. Így tehát a vállalati hitelezés szűkülésének oka végső soron a csökkenő hitelezési hajlandóság, amely mögött a gyenge gazdasági kilátások, az alacsony beruházási hajlandóság és külföldi tőkebefektetések, valamint az egyes iparágakat – ingatlan szektort, önkormányzati szektort - érintő nehézségek állnak.
Ezek annak ellenére visszafogják a hitelezési hajlandóságot, hogy a pénzintézetek és a vállalatok érdeke is a tőkekihelyezés növelése lenne. A fentiek mellett a hitelezés szigorításához a kockázati tolerancia válság óta tartó csökkenése is hozzájárul, és a bizonytalan környezet miatt nem is várhatunk számottevő javulást a közeljövőben ezen a téren sem – hangsúlyozta a szakember.
Az alapkamat csökkentés hatása sem elég jelentős
A jegybank az elmúlt fél évben összesen 1 százalékponttal csökkentette az alapkamatot, aminek következtében a vállalati hitelek kamatai is mérséklődtek. Ennek hatása azonban nem olyan jelentős, hogy ellensúlyozza a kínálati oldalon fennálló nehézségeket. A szignifikáns és tartós megoldást az jelentené, ha hosszabb távon tervezhető, kiszámítható gazdaságpolitika stabil környezetet teremtene a piaci szereplők számára. Ez azért különösen fontos, mert amíg a gazdasági környezet bizonytalanságát kockázatkezelési eszközökkel mérsékelni lehet, addig a kiszámíthatatlansághoz nehezebb alkalmazkodni a vállalatoknak. Ilyen esetben inkább a bezárkózás jellemző – tette hozzá Huszár Róbert.
Csak Irán atomfegyver-programjával. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
