|
| A REGUS - Bank Center - Citibank Torony épülete a főváros V. kerületében, a Szabadság tér 7-ben. Itt kapott helyet a Budapesti Értéktőzsde, az OTP Bank és több más pénzintézet központja. MTVA/Bizományosi: Róka László |
A vállalatok most még könnyen találnak banki finanszírozást, jegybanki programokat, EU-forrásokat, így nem igyekeznek a tőzsdére. 2020 után azonban ezek a lehetőségek visszaszorulnak, helyreáll a normális, piaci környezet, amikor a vállalat vagy a bankhoz megy hitelért, vagy a tőzsdére megy tőkét bevonni. Ehhez viszont fejleszteni kell a tőzsdét, a vállatokat pedig hozzászoktatni az új helyzethez, tudatosítani bennük, hogy ez a normális tőkepiaci állapot.
Tőzsdei előszoba
A BÉT létrehozna egy tőzsdei előszobát, ahol az adott vállalat eltölt 2-3 évet, amely gyakorlatilag egy felkészülési idő. Itt még nem vonatkoznak rájuk azok a szabályok, amik a teljes jogú tőzsdei cégekre, viszont itt kiderülne, hogy tényleg tőzsdeérettek-e, továbbléphetnek-e. Nem start-up cégek kerülnék ide, hisz nem az a szakasz a cég életében, amikor tőzsdeéretté válnak, nekik még a kockázati tőkét kell megkeresniük.
Az előszobába való konkrét cégek felkutatása úgy történhet, hogy maga a BÉT kiválaszt kb. 50 szóba jöhető céget, ezeket átvilágítja, és ha megfelelnek a követelményeknek, felajánlja nekik a részvételt. Jelentős súlyt képviselnének ebben a kkv-k, esetükben minimum 7 éves működés lenne a részvétel feltétele. Egy tőzsdeképes kkv egyébként árbevételben, mérlegfőösszegben, létszámban nem tér el jelentősen más vállalatoktól, de ezek növekedése nagyobb, éves 10 százalék körüli vagy fölötti. Lényeges, hogy az export jelentős részt képviseljen a cégek árbevételében.
Az ideális jelöltek
Az eddig megvizsgált, szóba jöhető cégek általában közép-magyarországiak, többségük a feldolgozóiparban üzemel, de szóba jöhet az építőipar is. Tőkeellátottságuk jó, viszonylag kis idegen tőkével rendelkeznek. Tény ugyanakkor, hogy ha a tőzsde be is hozná a legjobb 50 kkv-t, ez a GDP-nek csak 0,7 százalékát jelentené, így a tőzsdei kapitalizáció sem nőne lényegesen. Ha ez utóbbi lenne a cél, akkor csak a nagyvállálatok (célszerűen a jelenleg állami kézben lévők) jöhetnének szóba. A cél inkább az, hogy ezek a kisebb cégek lehetőséget kapjanak.
A módszer
Az előszobában a cégvezetés találkozna a tőzsde szakembereivel, sor kerülhet oktatásra, tanácsadásra, ezt követi a vállalat átvilágítása. Ha ez mind sikeres, akkor dönthet a cég a csatlakozás mellett. Mindez lehetővé teszi, hogy tényleg az alkalmas cégek kerüljenek be, ne a botránycégek, melyek a korábbiakban túl könnyen jutottak be, távozni viszont sokkal nehezebb, hisz vételi ajánlatot kell tenniük a részvényesek felé. Így ezek a cégek beszorultak, sokszor nem teljesítik kötelezettségeiket, nagy büntetéseket kapnak, gyakran felfüggesztik őket. Nekik is rossz, a befektetőknek is, és a tőzsde hírnevét is rontja. Az előszoba ezzel szemben még nem jelentene kockázatot, kötelezettséget a cég számára, ott kiszűrődnének a leendő botránycégek.
A befektetők meggyőzése
Cselovszki Róbert, az Erste elnök-vezérigazgatója fontosnak tartja, hogy azon túl, hogy a cégek bejönnek a tőzsdére, a befektetőket is meg kell győzni arról, hogy érdemes a papírokból vásárolni. Hiába lesznek ugyanis átlátható, jól működő cégek a tőzsdén, ha a befektetők nem aktívak, ha a cégek papírjai minimális forgalom mellett alvórészvénnyé váljanak, amiből most is akad bőven.
Így fontos, hogy az adott cég tényleg komoly növekedési lehetőségekkel rendelkezzen, tőzsdei sztori lehessen belőle, és erről megfelelő marketinggel a befektetőket is meg kell győzni. Az eredmény már úgyis önmagáért beszél majd: ha lesz osztalék, árfolyam-növekedés, akkor a befektetők úgyis megtalálják a papírokat, különösen, ha az alacsony hozamkörnyezet tartósan fennmarad.
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
