A hollandiai szállítású földgáz ára a napokban kevéssel 32 euró fölött járt, ami közel van az utóbbi egy év legalacsonyabb értékeihez. Az év eleje óta már 35 százalékkal esett az árfolyam annak ellenére, hogy az orosz-ukrán háború végének nincs komoly jele. Európa igyekszik minél inkább leválni az orosz gázról, miközben közeleg a tél.
Kevés a gáz a tárolókban?
Annyiban logikusak a mostani gázárak, hogy egy évvel ezelőtt is hasonló szinten voltak az évnek ebben az időszakában. Hogy mennyire alacsony ez az árfolyam, az abból is látszik, hogy 2022 őszén (ebben az évben tört ki az orosz-ukrán háború) az orosz invázió és a közelgő tél miatt körülbelül tízszer ilyen magas szinten tetőzött, valahol 340 euró körül. Az akkori pánik azonban azóta sem ismétlődött meg, és a tendenciát tekintve inkább lefelé tartott a gázár.
A jelenlegi nyugalom azért is meglepő, mert az utóbbi hónapokban rendre olyan hírek érkeztek, amelyek szerint az európai földgáztárolók feltöltöttségi szintje meglehetősen alacsony. Magasabb ugyan, mint az orosz invázió előtt egyes években, de lényegesen alacsonyabb, mint például tavaly vagy tavalyelőtt. Németországban pedig valamivel átlag alatti, így sokan aggódnak, újabb energiaválságtól félnek.
Németország nem tanult semmit a 2022/2023-as téli energiaválságból – mondják a pesszimisták.
Csak egy biztonsági puffer
„A gáztárolók történelmileg alacsony szinten vannak, még a szomszédos országokhoz képest is” – idéz német sajtóvéleményeket az N-Tv.de. Az elmúlt két évben a gáztárolók szeptember közepén valóban lényegesen jobban fel voltak töltve. Két évvel ezelőtt a töltöttségi szint 94, 2024-ben pedig 96 százalék volt. Idén augusztus végén viszont csak 74 százalék, és egyes szakértők szerint már nem is lehetséges a fűtési szezon novemberi kezdetéig teljesen feltölteni a tárolókat. (Más források szerint az európai uniós átlag 80 százalék közelében lehet.)
A fogyasztóknak magas árakat kell fizetniük Németországban, ha nem akarnak fázni télen? Biztosított egyáltalán az ellátás biztonsága? – teszik fel a kérdést. Szakértők azonban nem látnak okot a pánikra. A gáztárolók ugyan fontosak, de ne becsüljük túl jelentőségüket. Tartalékot, puffert jelentenek egy igazán hideg télre vagy arra az esetre, ha ellátási zavarok lépnének fel.
Sok gázt termelnek Európában
A gáztárolók fontosak a német ellátásban, de jelentőségük csökken, mert az ellátási struktúra az elmúlt években jelentősen megváltozott. Korábban Németország földgázfelhasználásának csaknem 55 százalékát Oroszországból vásárolta. Az Ukrajna elleni orosz támadás óta ezt az importot fokozatosan csökkentették, és mára nullára mérséklődött.
Az új források zömmel Észak- és Nyugat-Európában találhatók, tavaly a gázimport negyede Hollandiából, 18 százaléka Belgiumból származott. A messze legnagyobb szállító mára Norvégia lett, 48 százalékkal. Emellett az előző évektől eltérően jelenleg négy úszó cseppfolyósgáz- (LNG-) terminál is a németek rendelkezésére áll.
A hazai gáztárolók szintén alacsony feltöltöttségéről a szintén a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor.hu írt nemrég részletesen.
Fordulópont az LNG-piacon
Tavaly a német gázimport nyolc százaléka már a Wilhelmshaven, Brunsbüttel, Lubmin és Mukran nevű cseppfolyósgáz-terminálokon keresztül érkezett. A csővezetékes szállításokkal ellentétben azonban itt rendszerint nem kötnek hosszú távú szállítási szerződéseket. Az LNG-piac rövidebb távokon működik, sokszor csak kedvező ajánlatok esetén rendelnek.
A következő években az alkalmi vételek mennyiségének növekedésére számítanak, ugyanis globális „LNG-verseny folyik”. Az Egyesült Államokban, Katarban, Kanadában és más országokban a következő másfél évben olyan sok LNG-projekt indul, hogy a kínálat nagy valószínűséggel jelentősen meghaladja majd a keresletet, és ezáltal jelentősen csökkenti az árakat. Nő majd az LNG-kínálat Németország és egész Európa felé, de Ázsia számára is, amely a másik nagy vevő.
A megbolondult gázpiac
De ha gázpiaci helyzet ilyen jó, miért nincsenek száz százalékosan feltöltve a német gáztárolók? Mert a gázpiac tavasszal megbolondult – írja a német lap. A nyári szállítású gáz ára jelentősen magasabb volt, mint a téli határidősöké. (Ez egyébként a backwardation nevű jelenség az árupiacon. ) Ez azért szokatlan, mert télen nagyobb a kereslet, mint nyáron, hiszen fűteni is kell. Ennek megfelelően a téli áraknak „magasabbnak kellene lenniük”. (De helyesebb, ha azt mondjuk: többnyire magasabbak.)
Riasztás feloldva
Tavasszal azért történt ennek az ellenkezője, mert március végén a tárolók 29 százalékos töltöttségi szintjükkel kevesebb mint feleannyira voltak, mint 2024-ben (63 százalék) vagy 2023-ban (64 százalék). A szigorú feltöltési szabályok miatt Németországnak nagy mennyiségű gázt kellett volna rendelnie, a piac is erre spekulált. A gázárak így még a fűtési szezon vége felé az egekbe szöktek.
De Németország és az EU kivételesen helyesen cselekedett: nem tett semmit. Nem rendelt gázt, hanem várt, enyhítette a tárolási szabályokat és feloldotta a gázellátás riasztási szintjét.
A piac oldotta meg a problémát
Az eredmény az lett, hogy míg februárban egy megawattóra gáz 60 euróba került, mostanában alig több, mint 30 euróba. Utoljára a koronavírus-járvány idején volt ilyen olcsó. Az árak csökkenése óta pedig a gáztárolók töltöttségi szintje emelkedik.
„A piac egyedül oldotta meg a problémát” – mondja egy energiaügyi szakértő. Bár már nem lehetséges a gáztárolókat novemberben, a fűtési szezon kezdetéig teljesen feltölteni, de nem is kell. Oroszország Ukrajna elleni támadása korszakváltást indított el – a német gázellátásban is.
Merre tovább, gázárak?
A jelenlegi árazások alapján a gázpiac arra számít, hogy a következő egy évben sem lesz nagy földindulás az európai gázpiacon. Erre utal, hogy a határidős árak 31-33 euró körül változnak, a közelebbi hónapokra inkább 33, a későbbiekre inkább 31 euró a jellemző. Vagyis az árfolyamok lassú csökkenését árazza jelenleg a piac a Barchart.com adatai szerint.
Hogyan lehet európai gázra spekulálni? Erre a termékre nem minden befektető tud üzletet kötni a tőzsdén, de vannak rá másodlagos termékek. A német Finanzen.net szerint bőségesen akadnak az értékpapírpiacon certifikátok és warrantok ebben a témában is.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A szerb bűnügyi rendőrség vezetőjét, Marko Kricakot. 
