- Mennyi?
- Harminc.
- Mi harminc?
- Mér, mi mennyi?
Ez a régi tengerészvicc juthat az ember eszébe akkor, ha sokat foglalkozik pénz- és tőkepiaci árfolyamokkal. Mert a számok értelmezése nem könnyű, nézőponttól, számítási módszertől függ. Például az S&P 500 index csütörtökön éppen új rekordot döntött 6587 ponton. De vajon tényleg minden korábbinál többet érnek az amerikai részvények?
Dollárban biztosan, a nyers számok ezt mutatják, de más devizákban nem feltétlenül. Amint az ábrán látható, míg az idén az S&P 500 részvényindex a saját devizájában 12 százalékkal emelkedett, addig euróban 1,8 százalékkal esett. Forintban kalkulálva pedig még nagyobb mértékben, mintegy hét százalékkal csökkent az értéke e sorok írásáig. (Az EURHUF keresztárfolyam ugyanis idén már öt százalékkal esett.)
Kinek jó a gyenge dollár?
Az amerikai részvényárak emelkedését egyébként a dollár beomlása nagyobbrészt segíti. A zöldhasú leértékelődése az exportra termelő amerikai részvénytársaságoknak kedvezhet a (dollár)profitjuk növelésében. (Adott összegű euró-, jen-, font- vagy jüanbevételért több dollárt kapnak.) A külföldi leányvállalatok profitja, vagyona pedig dollárra átértékelve szintén nagyobb összegeket jelent, mint stabil devizaárfolyam mellett.
Az importból élő, például fogyasztási cikkek behozatalával foglalkozó vállalatoknak persze ugyanez kedvezőtlen, különösen a megemelt vámokkal kombinálva. Azt azonban nem árt tudni, hogy számos, az S&P 500-ban vagy a Nasdaq indexben számításba vett amerikai cég tulajdonképpen nem is annyira amerikai már, hanem olyan multinacionális holding, amely a bevételének csak egy, gyakran csak kisebb részét adja az amerikai piac. Következésképpen a dollár gyengesége magasabb profitszámokat eredményez náluk a dollárban készült mérlegekben.
Ha Trump megint ötletel
Összességében a gyenge dollárnak komoly szerepe lehet abban, hogy a sokféle válságjelenség, kockázat és politikai feszültség ellenére az amerikai tőzsdeindexek új és új csúcsokra törnek. A dollárgyengülés vége nem látszódik, sőt ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a kamatok csökkentése mellett dönt, vagy Donald Trump elnök újabb meredek ötletekkel áll elő, még lendületet is kaphat.
Azt azonban ne gondoljuk, hogy a dollár gyengesége olyan nagyon extrém volna. Ez abból is látszik, hogy ötéves visszatekintésben az S&P 500 forintban és euróban is nagyobbat emelkedett, mint dollárban (lásd az előző ábrát). Más kérdés, hogy a magas hazai infláció a forinthozamot eközben alaposan leapasztotta.
A dollár-hullámvasút
Öt éve egyébként a Covid miatt szintén rendkívülinek nevezhető körülmények álltak fenn. De ahogy a dollárindex lenti ábrája mutatja, a mainál gyengébb volt a dollár például 2018-ban vagy 2016-ban is. Vagyis lehet még tér lefelé.
(A képhez még hozzátartozik, hogy az S&P 500 index nem tartalmazza a részvényekre kifizetett osztalékok hatását, így az amerikai részvények tartásának valódi hozama dollárban valamivel ennél is magasabb. Ezzel szemben a magyar BUX vagy a német DAX indexeket osztalékokkal együtt számolják.)
Az aranylibikóka
Egy tipikus terület, ahol főként dollárban mérik az árfolyamokat, az árupiac. Itt vajon mit okoz a dollár gyengélkedése? Nézzük meg a mostanában szintén csúcsokat döntögető aranyat. A kép hasonló az amerikai tőzsdeindexéhez: míg dollárban 37, addig euróban csak 20, forintban pedig mintegy 14 százalékkal ment fel az árfolyama.
Hogyan járt, aki forintért adott el bitcoint?
A bitcoin a Coingecko szerint augusztus 14-én állított fel utoljára történelmi csúcsot, 124 128 dolláron. A grafikonok szerint a dollárhoz képest sokat erősödő euróban is megdöntötte az év korábbi részeiben elért rekordokat, de forintban például már nem. (A forint még az euróhoz képest is erősödött.) Január közepén, az akkor még sokkal erősebb dollár miatt több forintot adtak egy bitcoinért, mint augusztusban.
Ha pedig hozzávesszük azt is, hogy a januári forint szeptemberig 4-5 százalék kamatot is hozott volna, akkor még jobban járt, aki akkor forintért eladott. A bitcoin az idén dollárban 21, euróban csak hét, forintban mindössze két százalékkal drágult szeptember 11-ig. Ha viszont öt évre tekintünk vissza – ezen az időtávon a forint már gyengült az euróhoz képest –, akkor itt is forintban volt magasabb a bitcoin (nominális) hozama.
Milyen devizában megy nyugdíjba?
Folytathatnánk a sort, rézzel, olajjal és lényegében bármivel, amit dollárban jegyeznek, dollárban szoktak emlegetni, de a kép ugyanez lenne. A befektetőknek ajánlott kiválasztaniuk egy devizát, amelyben szeretnének jól teljesíteni, ezt nevezhetjük „referenciadevizának” is. A magyarországi befektetők többsége nyilván forintban szeretne jó hozamot elérni, jelentős mértékben az infláció felett, mert a kiadásai is forintban keletkeznek és ehhez szoktak. De sokan gondolkodnak ma már euróban is, főleg akik gyakran járnak külföldön vagy például ott szeretnének majd nyugdíjba menni.
Lehet, hogy egy német kisbefektető idén boldog évi öt-hat százalékos euróhozammal, de egy magyar esetleg nem, mert forintban talán hetet-nyolcat is elérhetett volna, az euró meg nem igazán gyengült, sőt. (A forint cikkünk írása közben és után is tovább erősödött – a szerk.)
Minden satoshi számít
A kriptovaluta-szektorban egyébként vannak sokan, akik nem dollárban vagy euróban (vagyis nem úgynevezett „fiat pénzben”, azaz olyan törvényes fizetőeszközben, amely mögött nincs fizikai áru, például nemesfém fedezet; értékét a kibocsátó állam és annak hitelképessége, valamint a bizalom határozza meg – a szerk.), hanem bitcoinban, esetleg etherben mérik a vagyonukat, a befektetési teljesítményüket. Meg vannak győződve arról, hogy a kedvenc kriptójuk hosszú távon úgyis mindenképpen drágulni fog más pénznemekben, céljuk ezért ennek gyarapítása. „Minden satoshi számít” – tartja egy mondás.
(A satoshi a bitcoin legkisebb részegysége, a bitcoin százmilliomod része. Egy satoshi jelenleg mintegy 38 fillér.)
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
