Még csak most jön az őszi bitcoin-őrület?

Életjeleket mutat a kriptovaluta-piac, egy hét alatt a bitcoin két százalékkal ment fel, a solana (SOL) és az XRP nyolc százalékot drágult, a Binance-féle BNB három százalékot javított cikkünk írásáig. Az egyik legújabb üdvöske, a hyperliquid (HYPE) pedig több mint húsz százalékkal növelte értékét ez idő alatt, és új történelmi csúcsot döntött a héten 55 dolláron.

Már a nyáron is kellemes meglepetést okozott ez a piac, hiszen az ilyenkor inkább jellemző oldalazás vagy lassú lefelé csorgás helyett új rekordot döntött az első számú kriptovaluta is, 124 ezer dollár körül. És közel négy év után az éternek is sikerült új csúcsra mennie 4946 dolláron.

Uptober? Novembear?

Ha az uborkaszezonban ilyen erős volt a piac, sőt a rendszerint turbulens, sokszor esésekkel tarkított szeptembert is ilyen jól kezdi, akkor vajon mi jöhet az év hátralevő részében? – kérdezik egymástól a befektetők. Árfolyamrobbanás?

Uptober? Novembear? Számos szójáték látott napvilágot. (Uptober: A „fel” és az „október” szavak összevonása. Novembear: A „november” és a „medve” – a tartós áresés szimbóluma – házasítása.) Az év utolsó pár hónapja ugyanis korábban nemegyszer szép fellendülést hozott a kriptovaluták piacán, így például a 2021-es, a 2017-es és a 2013-as rekordok is ekkor születtek. Ugyanakkor néhány csúnya mélypont is ekkor következett be, például 2022-ben.

A bitcoin az atyaúristen?

Egy elmélet szerint a kriptovaluta-piacok emelkedő és csökkenő ciklusait még mindig a bitcoin vezérli, azon belül is az úgynevezett feleződés. Ekkor, mintegy négyévente, a kibocsátott bitcoinok száma felére csökken, ami a kínálatnövekedést mérsékli, így az árfolyamra jótékony hatással van. Majd a bitcoin rendszerint a többi kriptovaluta árfolyamát is felfelé húzza.

Legalábbis ez így volt eddig, és a legutóbbi, 2024 áprilisi feleződés óta is szépen, közel kétszeresére nőtt a bitcoin ára. (Ráadásul jellemzően már a feleződés előtt is emelkedés van, mert elkezdenek venni a befektetők a későbbi ralira számítva.) Azt is megfigyelték a korábbi feleződéseknél, hogy a „bikapiac”, a masszív áremelkedés a feleződés után egy-másfél évig szokott tartani. Ez az időszak most októberben járna le, ami az „Uptober” és a „Novembear” teóriákat is megerősítené – eszerint októberig emelkedés, utána süllyedés jönne.

Mégis a Wall Street az úr?

Mások arra koncentrálnak, hogy mi okozta az utóbbi idők árfolyam-emelkedéseit a kriptovaluta-piacon, és ebből próbálnak következtetni arra, hogy mi várható. Már 2023 végén, 2024 elején is jelentős áremelkedéseket okozott, hogy a hagyományos pénzügyi világból, a hagyományos megtakarításokból tőke áramlott a kriptovalutákba új eszközökön, az ETF-eken (tőzsdén kereskedett alapokon) keresztül. Ezeket 2024 elején engedélyezték a bitcoinra, később, az év közepén az etherre is. Most pedig még több alternatív kriptovalutára hoznak létre ilyeneket.

Eközben azonban létrejöttek úgynevezett befektetési társaságok is („treasury company” /tco/ vagy „digital asset treasury” /dat/), amelyek kezdetben bitcoint, majd ethert és más kriptókat is elkezdtek vásárolni (hasonlóan az ETF-ekhez, de részvénytársasági formában). Jó részük a hagyományos tőzsdéken forgó cég, és bár a befektetési alapokhoz hasonlóan működnek, de részvények, kötvények kibocsátásával, különböző praktikákkal tőkeáttételt is képesek létrehozni, ezáltal növelve a befektetéseik értékét.

Amíg a zene el nem hallgat

Ezek a befektetési társaságok hajthatták fel új történelmi csúcsra augusztusban az ether árfolyamát, és közrejátszhatnak egy csomó másodvonalbeli kriptó, mint például a solana, a hyperliquid és az XRP  drágulásában is. Így aztán kézenfekvő a feltételezés, hogy alapvetően addig mennek felfelé majd az árfolyamok, amíg a zene el nem hallgat – vagyis amíg a hagyományos pénzügyi világból tovább áramlik a tőke a kriptók felé.

Mivel az árfolyamok trendje – legalábbis a bitcoinnál – sok éve felfelé mutat, és egyre hosszabb, több éves múlttal rendelkezik a vezető kriptó, egyre több befektető fedezi fel magának ezt a szektort. Másrészt rengeteg a bizonytalanság, a feszültség, a válság a világban, és sokan menekülőeszköznek tekintik a bitcoint, „digitális aranynak.”

Szó sincs mániáról

Ahogy az lenni szokott, a további emelkedés mellett és ellen is számos érv szól. Pozitív tényezők például:

• Az amerikai jegybank nemsokára kamatot csökkenthet, ami növelni szokta a kockázatosabb befektetések iránti keresletet.
• A dollár továbbra is esik, ami szintén növelni szokta a kockázatvállalási kedvet, az alternatív befektetések felé menő tőke értékét.
• A közelmúlt csúcsdöntései ellenére nincs jele mániának, túlfűtöttségnek, a piacon a hangulatindex (fear and greed index) jó ideje 50 körül mozog, a semleges tartományban.
• Változatlanul élénk az intézményi befektetők érdeklődése, alapvetően tőke áramlik a szektorba.
• A kisbefektetők részvétele egyelőre csekély. Ha ők is megindulnak, az nagy lökést adhat a piacnak.

A további emelkedés ellen szól viszont:

• A történelem nem feltétlenül ismétli önmagát, az év végi emelkedés bizonytalan, inkább csak várakozásokra épülnek az elméletek.
• A semleges piaci hangulat emelkedés helyett stagnálást vagy lassú lecsorgást is okozhat.
• Rengeteg új alternatív kriptovalutát („altcoin”) dobnak piacra. Az utóbbi években ráadásul az is jellemző volt, hogy az újonnan kibocsátott érméknek csak egy része volt eladható, a zöme zárolva maradt hónapokra vagy évekre. A következő hónapokban is nagy mennyiségű érmét oldanak fel a zár alól, ami a piacra ömölhet.
• Ha a dollár fordul, vagy az amerikai részvénypiac korrigál, az a kriptópiacot is negatívan érintheti.

Kérdés az is, hogyan szabályozzák a szektort a fontosabb országok, különösen az Egyesült Államok.

Grok megmondja

A kriptós társadalom fő szócsöve, az X bejegyzéseiből dolgozó Grok mesterségesintelligencia-rendszer további tényezőket is talált, bár némelyik ezek közül inkább a befektetők vágyálmának tűnik, mint tényekkel alátámasztott jelenségnek. Szerinte a bitcoin átlagos negyedik negyedévi hozama 2017 és 2023 között gyakran felülmúlta a többi negyedévét, és – az emelkedő években – átlagosan 30–60 százalékos pluszt mutatott.

• A kriptovaluták egyre jobban terjedhetnek az instabil valutákkal rendelkező régiókban (mint Afrika vagy Latin-Amerika egyes részein), ez szintén növelheti a keresletet.
• Az emelkedő kriptóárak egyre több blokklánc-alapú szoftverfejlesztést, projektet finanszírozhatnak, ami pozitív visszacsatolású köröket hoz létre. Az új kriptós szolgáltatások, felhasználási lehetőségek ugyanis szintén ösztönzik a további befektetéseket. (Ez inkább hosszú távú hatás lehet.)
• Az intézményi befektetők év végén gyakran újrasúlyozzák portfólióikat, és a pénzeszközöket a jól teljesítő eszközökbe fektetik, mint idén a kriptovaluták. Különösen akkor, ha a részvények eközben alulteljesítenek.
• Az emelkedő árak gyakran úgy is pozitív visszacsatolást, önmagát erősítő ciklust hoznak létre, hogy még több lakossági és intézményi befektetőt vonzanak be. A közösségi média, az influencerek erősíthetik az ármozgásokat.
• A kriptovalutáknál is létezhet a Mikulás-rali jelensége, amikor az árak december vége felé emelkednek, az ünnepek miatti optimizmus vagy a lakossági befektetők fokozott aktivitása miatt.